Szó ami szó, vannak cégek, ahonnan nem szeretek levelet kapni. Első helyen szerepelnek azok, amelyeknek levele nem örömhírt hanem ejnye - bejnyét tartalmaz. Nem hoz, hanem visz.. (Vas megyéből tértivevényes küldemény a tarot kártya szerint se a boldogság forrása...) Ezt követő csoport a számlás leveleké. Szó se róla, jogosak, csak sok van belőlük. Ha legalább olvashatók, pontosabban érthetőek lennének, de ez ugye csak álmaink kívánsága lehet. A harmadik csoprt az utálatos küldeményeké, a reklámnak se jó kéretlen szemété. Ennek áradata szinte megállíthatatlan, tele velük a postaládám. Az is amelyik a falon van és a másik, a virtuális is.

A levél amelynek kapcsán most pötyögtetek a gépen, a második csoprtbeli e-on -tól érkezett, annak is a Székesfehérvár-i Hálózati Régiójától. Igaz, ebben nem számla van hanem levél. Horgászvezetőnek címezve, horgász témában. Szó se róla meglepődtem a bevezető mondaton,"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megkezdődött a horgász szezon." Hó- hó amperfelelősök, ezt aztán nálunk senki se tudja jobban, meg hát mikor kezdődik az a pecaszezon? Kinek ekkor, kinek akkor... No lássuk, azaz olvassuk csak tovább.  Tovább olvastam, és kiderült, az e-on  arra hívta fel figyelmünket, hogy az egyik horgász tavunk (pontos név, hely és hrsz) körzetében erősáramú légvezeték található. Ezt követően a levél szakszerűen, öszegezve taglalja a karbon szálas horgászbotok használatával járó kockázatokat, veszélyhelyzeteket  villamos vezetékek közelében, vagy viharos, villámlásos időben.

Nekem /nekünk/ öreg sporiknak nem mond újat mindez, hiszen mi ezt már tudjuk, vigyázunk. De mindenki ismeri-e ezeket a veszélyeket és tud ellenük védekezni? A most vagy a közelmúltban vizsgázott friss pecás is? Az ifi, a gyerek horgász is? Gyakorlatilag lezárult a tavaszi közgyűlési időszak. Sok helyen jártam, sok mindenről hallottam, de - most visszagondolva - erről a veszélyhelyzetről bizony egy szót se. Kis kihagyással, és lényegesen szigorúbb feltételekkel új szabályok szerint folytatódik a vizsgáztatás, de hirtelenjében nem jut eszembe van-e ilyen kérdés a megtanulandók között. A gyerekekkel való foglalkozás majd minden horgászvezetőnek, horgász szervezetnek szívügye. Sok mindenre oktatjuk a kispecásokat, de vajon elmondtuk már elégszer nekik, hogy a pecabot nem mindig barát, az ellenség, sőt halálos gyilkos is lehet..

Hát, vannak kétségeim. Ide is irom az e-on  levélből a legfontosabbat, amit ugye már jól tudunk, de mégse mindenki és ezért időnként nagy a baj, megtörténhet és megtörténik a tragédia.

"Annak ellenére, hogy a horgászbot gyártók a markolati részre festett jelekkel felhívják a horgászok figyelmét a villamos hálozat közelében és zivatar idején (villámlás) történő használat veszélyeire, úgy érezzük, nem árt hangsúlyozni, hogy a horgászok az ilyen fajta  <karbon szálas> botok használata esetén nem csak a vezeték érintése, henem megközelítése esetén is kerülhetnek életveszélyes helyzetbe, szenvedhetnek áramütést."

Az e-on  levél végül megköszönte a felvilágosító munkájukhoz nyujtandó közreműködésünket és segítségünket. Mi pedig megköszönjük az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt Székesfehérvári Régió felelős  vezetőinek, hogy körültekintően végzik munkájukat.

Figyeljünk oda, és minden alkalmat kihasználva mondjuk közösen az "amperfelelősökkel" is és természetesen mondjuk, tanítsuk a helyes magatartásra külön is azokat akiknek erre szükségük van. Így az e-on   levél zárósorával élve {jcomments on}bízhatunk benne, hogy  az idei horgászati idény problémamentesen, és mindenki számára biztonságban telhet majd el.

{jcomments off} 2014. március 31.

Ha holnap történik, akkor áprilisi tréfának vélné az ember. De a meglepetés ma érte a pecás népet, illetve közülük csak azokat, akik kimentek horgászni. A szabálytisztelő hóhó ugyanis első nekifutásra nem tudta abszolválni a horgászat megkezdése előttre előírt első kötelező procedurát, a halfogási szádékot látható módon megjelenítő x behúzását az erre a célra szerkesztett naptárba (vagy a gömbölyded formákat inkább kedvelő vizenjárók esetében a dátumocska bekarikázást). Ugyanis az új fogási naplóban március hónap csak harminc napból áll!

A kreativ horgász persze feltalálja magát, odanyomorítja azt a huncut elbitangolt napocskát a margó szélére. Nem árt azonban ezt a megoldást későbbre is megjegyezni, u.i. jön még a 29 napos június is... 

2014. április 1.

Másnapi folytatás:

Mea culpa, mea maxima culpa. Szóval bocsika. Az az igazság, hogy tegnap kár volt az elveszett napokon élcelődni, mert bizony azok nem vesztektüntek el. Nem ám. Ott vannak azok a saját hónapjuk oszlopocskájában. Csak egy kicsit elbujtak. Bujocskáznak a pecással. Biztosan megunták már, hogy ők mindig a legutolsók pedig milyen jó dolog lehet elsőnek is lenni! Hát elsők lettek.
A fogási napló március hónapja 31.-vel kezdődik, jön utána négy "üres nap" és folytatódik a hónap 1-vel. Június dettó, csak itt eggyel több az "üres nap".

Figyelem kedves  horgászok, nem kell tehát a margóra firkálni, csak egy kicsinykét keresgélni..

{jcomments off}

'Mától tavasz van', ébred a szerkesztő március 21-én. Mármint igazi tavasz, a csillagászati, a sok közül. Mert ugye van naptári tavasz is, van meteorológiai tavasz is, de az igazi azért csak csak az, amelyik legegzaktabban mérhető, az pedig a csillagászati. (Az, amelyik a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart.) És nekünk legalább tavaszunk is van, mert vannak akiknek nincs ilyenük, - ők pechükre a trópusokon laknak. Ráadásul nekünk most van tavaszunk, mert ugye a kacsacsőrű emlősök no meg a kenguruk mostanság az ősszel barátkoznak.

Szóval a szerkesztő vidám szívvel ébred március 21-én, mert végre tavasz van és aki nem tudná a tavasz a zord tél után csilingelően vidám dolog. (A szerkesztő ui. időnként újraolvassa gyermekkora csodálatosait és Fekete Istvánnál így március vége felé a Tél már bizony reszketeg megfáradt öregember, a csalitosokban pedig a csodálkozó szemű őzikékkel barátkozik már a tündéri ifjú lány, a Tavasz hercegnő..) 

A Szerkesztő az szerkesztő, tehát a vidám ébredés második gondolata, hogy valami szép üde tavaszi képpel kedveskedik a honlap T. Olvasóinak - köztük a sok pecásnak, ha már végre igazi tavasz van.. 

A Szerkesztő mivel szerkesztő, tudja, hogy a T. Olvasóktól az apró hibákért, tévedésért is kap bőven hideget, meleget, rutinból a biztosnak is utána néz. Volt is eredménye ennek, mert bizony kiderült, hogy az igazi tavasz első napja már tegnap megvolt. (Hát, a szerkesztő tegnapi napja minden volt csak nem vidám, de ez már szigorúan magánügy.)

T. Olvasók! Ezen kis szösszenetből levonható tanulság csupán annyi, hogy időnként bizony a megszokott  is megváltozik, nem árt utánanézni a dolgoknak, a rutin, az "eddig is így volt, akkor most is így lesz jó" okozhat bizony meglepetéseket.

Mivel az évszakváltásról a szerkesztő lemaradt, ezúttal a tavaszt köszöntő üde kép elmarad. Helyette itt az ismeretterjesztés, a komoly tudomány: 2047 -ig március 20-án köszönt be a (csillagászati) tavasz. 2048- ban pedig már március 19-én. Akikben belegyökerezett a március 21, azok várjanak türelmesen egy kicsinykét, 2102-ben visszaáll az eddig megszokott március 21-i évszakváltás.

Summa summarum! Szóval a lényeg!
Ma már tavasz van, naptárilag is, csillagászatilag is és eddig úgy néz ki, hogy meteorológiailag is.

 P.s.:

Ma ráadásul Benedek napja van. Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy
" Sándor,  József,  Benedek zsákban hozza a meleget".
Ezért is kívánunk jó szívvel  innen is boldog névnapot minden Meleghozónak! 

(Csak jó nagy legyen az a zsák..)

A Törpe.
A Balatonban..
Egyre több és egyre nagyobbak…

{jcomments on}
1. A levél. Amit a napokban kaptam. „Szia Ali bácsi! Tegnap délután lementem Kenesére horgászni. A horgászat eredménye 15 törpe,  4 keszeg. Küldök néhány képet, írj róla pár sort. Üdv: Laci”

2. Múlt heti tapasztalat. Ritka dolog, de pecázok a nádszélen. Nem messze az egyesületi elnököm valakinek telefonál: „Most fogtam két törpeharcsát. Ilyent  még itt Alsóőrsön sohase fogtunk!” Átkiabálok: Mekkorák? Jön a válsz: "Jó 15 centisek."

3. E heti tapasztalat. Itt a nagyobbik unokám, kora reggel megnéztük ugrik-e balin. Persze nem ugrik, meg délnyugati a szél, tehát nálunk jócskán hullámzik. Jön a meleg, irány haza. A „feszített tükrű” csónak kikötőnkben két spori pecázik. Mit fogtatok? „ Pár vörös szárnyút, de sok a törpe” - így az egyik. „Ezt!” - mutatja a másik, amikor kicsévéli az aktuális tüskés szörnyet. Az unokámnak legalább élőben is megtudom mutatni. Neki tetszik.

4. A lexikon. Lássuk akkor, hogy kiről – miről van szó. Az Észak- Amerikából nagy reményekkel (Mint mindig az ilyen esetekben!) Európába telepített (És persze mindenféle reményeket alulmúló!) faj az 1900-as évek elején érkezett Magyarországra, ahol oly jól érezte magát, hogy hamarosan új alfajjá fejlődött melynek becses neve Ictalurus nebulosus pannonicus. Node egyszerűbb mindezt és még sok – sok mást is elolvasni e témában a Wikipédián.

5. A szakirodalom. Én még nem olvastam sikeres történetet fajok ide- oda telepítgetéséről. Mindegy, hogy felelőtlenségből, tudatlanságból, jó biznisz reményében vagy akár jó szándékból történt az élő egyedek átlakoltatása, a végeredmény bizony mindég siralmas. De itt is forduljunk inkább a szakemberhez. Én amit ajánlok, az Vass Endre: Tájidegen halfajok Magyarországon I. című tanulmánya, amely ráadásul könnyen el is érhető a „haldorádón.”

6. Agypörgetés. Ismerem, mert többen is mondták már nekem a kvázi "hivatalos" véleményt. 'Nyugi, nem fog elszaporodni a Balatonban, mert egyszerűen itt nincs meg a megfelelő élettere.'  Jó, jó. De ezt tudja-é maga az Ictalurus nebulosus pannonicus? És ha tudja is, nem fordítja meg a dolgot? Azaz ha esetleg nem várja meg míg a balatoni életfeltételek neki is kedvezőek lesznek, hanem maga alkalmazkodik ehhez a számára ma még (esetleg) kedvezőtlen élettérhez? [Ilyenkor szoktam volt  a történethez hozzáfűzni a nagyváros és a feketerigó románcát..]

7. A tények. Véletlenül se állítom, hogy szakember vagyok e téren. Csak olyan pecás(féle.) Viszont saját tapasztalatból tudom, hogy egyre több a törpeharcsa a Balatonban. És egyre nagyobbak. Eleinte csak Füzfő környékén akadt egy-egy példány, ma már ez a terület egyszerűen törpéktől fertőzött! Aztán elindultak nyugatnak. Arra is, azaz a déli oldalon, és erre is, itt az északi parton. Minderről egyre többet hallani. Itt is, ott is. Már nemcsak Steveolson  blogját kell figyelni törpe hírekért…

8. A kérdés. Nem kellene valamit közössen csinálni ebben az ügyben? Minimum annyit, hogy összegyűjtsük tapasztalatainkat balatoni törpe kérdésben? Olyan ez, mint Füstös Gabi fogási naplóbeli naptára. Minél több az adat, annál jobban lehet vele dolgozni. Aztán ha az adatok száma, - no és persze azok pontossága - eléri az optimális szintet, akkor már ténylegesen komoly tervezési segédletté válik.

9. A javaslat. Adatgyűjtésre felajánljuk az itteni hozzászólási fórumot.  [Lagalább is addig, amíg valakik ezt szakszerűen el nem végzik..] Lehet persze véleményt is mondani, de  maga a tények (itt és itt, ennyi és ekkora törpét fogtam, stb.) azok amelyek egy idő múltán akár „törpe térképet" is rajzolhatnak a Balatonról.

P.s.: V.Laci képeiből négyet megmutatok

[Kizárólag a teljes névvel beküldött hozzászólásoknak biztosítunk megjelenést, a nick itt nem használatos.]

{jcomments on}Ez az a három szó amely leginkább irritálta(ja) mostanság a balatoni pecásokat, vizenjárókat. Ez az a három dolog amelyhez bizony sok- sok bizonytalanság társul. Persze a hol hihetetlenül alacsony, máskor meg a mérhetetlenül magas vízállás is a bizonytalan dolgot közé tartozik, de azt előbb - utóbb megoldja a természet..

Ez az a három téma, amellyel a Balaton sorsát szívügyüknek tekintő, - és ne legyünk álszerények, tegyük mindjárt azt is hozzá - a saját (és mások) balatoni horgászati lehetőségének sorsát is féltő horgászok kiemelten foglalkoztak(nak). A stégnél lemaradtunk, a csónakkikötőknél már jobban hegedáltunk, de a karók kérdésében szeretnénk elől, sőt legelől járni. Ezért kiagyaltunk valamit és februárban letettük az asztalra.

Akkor miért csak most írunk erről? Mert a "Vízügyesek" nem söpörték le az asztalról, kézbevették, foglalkoztak vele, és most, hogy lényegében túl vannak az áradások embert, gépet és szervezettséget próbáló támadásán, remélhetőleg tovább foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A balatoni karókkal. Végső véleményük kialakításához talán segítséget jelent a pecás, a balatoni emberek véleménye. Ezért léptünk most a "karós" elképzelésünkkel a szélesebb nyilvánosság elé.

Szövetségi javaslatunk megjelent a július havi Sikeres Sporthorgász  "Szabad- száj" rovatában.  Ennek szövegét ITT is közzétesszük.

A túl nagy hozzászólási számmal nem büszkélkedhető "sügeres" fórumunk azt már bizonyította, hogy a neten is lehet normális hangvétellel akár ellentételes véleményeket is közzé tenni. Jónéhányat - innen is és onnan is - kimondottan öröm volt olvasni. Az is bizonyosodott, hogy a hivatalos oldal figyelme sem maradt el, hozzátette saját szakmai véleményét. Karó ügyben nem szervezünk közvélemény kutatást, de lehetőséget biztosítunk a vélemények közzétételére, a magunk okulására, a vízügyes szakemberek orientálására, a Balaton érdekében.

<Köszönjük a hozzászólásokat, a fórumot lezártuk. >

{jcomments off}