BBHSZ horgászvizsgák
A Bakony- Balaton Horgász Szövetség a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet * 21.§ (2) bek. rendelkezése alapján - a Veszprém Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Földmüvelődésügyi Osztály** szakmai irányításával és felügyelete mellett - 2014. márciusától Balatonalmádiban, Csabrendeken, Várpalotán és Veszprémben működtet horgászvizsga bizottságot.
Az egyes vizsgabizottságokra vonatkozó tudnivalók a Jelentkezés horgászvizsgára menüből érhetők el.
Felkészülés a vizsgára
A Nemzeti Élelmiszer- biztonsági Hivatal (NEBIH) honlapjáról pdf formátumban letölthető (68 oldal, közel 40 Mb) a 66 halfaj fényképét is tartalmazó "Horgászvizsgára való felkészülést segítő tankönyv" .
* A 133/2013. (XII.29.) VM. rendeletet módosította a 41/2014. (XII.23.) FM. rendelet, A módosítások 2015. január 1-től hatályosak.
** 2017. 01. 01. óta hatályos szervezeti felállás és elnevezés
A horgász vizsgáztatás szabályzata (NÉBIH)
Adatvédelem
A vizsgáztatásban résztvevőket kötik az adatvédelemmel összefüggő jogszabályi előírások. A horgászvizsgára jelentkezők személyes adatait a vizsgáztatásban részt vevők kizárólag a vizsga alkalmával történő azonosítás céljából használhatják fel. A vizsgáztatásban részt vevők tudomásul veszik, hogy az így megszerzett adatokat bizalmasan kell kezelni és gondoskodni kell azok jogszabályban foglalt védelméről.
Felelősség
A horgászvizsga zökkenőmentes lebonyolítása a vizsgaszervező felelőssége, amely lehet a halgazdálkodási hatóság, vagy a halgazdálkodási hatósággal horgász vizsga szervezéséről szóló megállapodást kötött szervezet. A horgászvizsga bizottság elnöke és a bizottság tagjai kötelesek a vonatkozó jogszabályokban és jelen szabályzatban foglaltakat maradéktalanul betartani.
A vizsgázó a vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg tudomásul veszi a horgászvizsgával kapcsolatos jogszabály által megállapított kötelezettségeit, az azok megszegésével járó jogkövetkezményeket és a jelen vizsgaszabályzatban foglaltakat.
A vizsgákon jelen lévő személyek
A horgászvizsga nem nyilvános. A vizsgáztatásra szolgáló helyiségben, a vizsga időtartama alatt a vizsgabizottság tagjain, a vizsgázókon kívül, valamint az egyéb, jogszabály által arra felhatalmazott hatósági személyeken kívül más nem tartózkodhat.
A vizsgázói magatartás
A vizsgázó köteles a jelen szabályzatban foglaltakat betartani és az általános viselkedési normáknak megfelelni. A vizsgázó nem megfelelő vizsgázói magatartása azonnali kizárást von maga után. Nem megfelelő vizsgázói magatartáson értendő a vizsga rendjének megzavarása, így minden olyan tevékenység illetve arra irányuló szándék, amellyel jogosulatlan előnyhöz juthat a vizsgázó vagy vizsgatársa.
A vizsgázó köteles személyazonosságát hitelt érdemlő módon (a vizsga napján érvényes személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával, kártyaformátumú jogosítvánnyal, útlevéllel stb.) igazolni. Amennyiben a vizsgázó személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgabizottság elnöke további fényképes igazolvány bemutatására köteles felszólítani a vizsgázót. Amennyiben a vizsgázó a felhívásra egyéb személyazonosságot igazoló okmányt felmutatni nem tud, úgy a vizsgázó vizsgára nem bocsátható.
A vizsgára történő jelentkezés és feltételei
Horgászvizsgára minden, a jelentkezés napján 10.* életévét betöltött cselekvőképes személy jelentkezhet. Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást.
Vizsgára jelentkezni a horgászvizsga lebonyolítását végző szervezet által közzétett olyan jelentkezési lapon lehet, amelyen a vizsgát lebonyolító szervezet feltüntette a horgászvizsga pontos helyszínét és időpontját. [A BBHSZ horgászvizsga bizottságok előzetes jelentkezési lapja elektronikus formában a honlapon található.] A horgászvizsgára való jelentkezési lapon a jelentkező köteles feltüntetni a nevét, születési helyét és idejét, valamint az anyja leánykori nevét.
A horgászvizsgára jelentkezni legkésőbb a soron következő vizsgaalkalmat megelőző 2 naptári nappal lehet.
Amennyiben a horgászvizsgát nem a halgazdálkodási hatóság írta ki, úgy a vizsgát kiíró szervezetnek írásban kell tájékoztatnia az illetékes halgazdálkodási hatóságot a vizsgázók létszámáról, a vizsgabizottság tagjainak személyéről.
A vizsgát megelőző teendők
A vizsga napján, annak megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke köteles megnyitni a vizsga jegyzőkönyvet és megbizonyosodni arról, hogy a vizsgabizottság minden tagja jelen van, továbbá, hogy a vizsga kiírása, a vizsgázni kívánó személyek jelentkezése a vonatkozó jogszabályoknak, valamint jelen vizsgaszabályzatnak megfelelően történt.
Az elnök köteles megnyilatkoztatni a vizsgabizottság tagjait arról, hogy fennáll-e összeférhetetlenség bármely vizsgára jelentkezett személlyel szemben. Amennyiben összeférhetetlenség állapítható meg valamelyik vizsgabizottsági tag esetében, úgy annak tényét rögzíteni kell a vizsga jegyzőkönyvben, illetve a vizsgabizottság elnöke köteles őt felszólítani arra, hogy az érintett vizsgázó szóbeli felelete alatti időtartamra hagyja majd el a vizsgahelyszínt.
A fentiek után, a vizsgázni kívánó személyek szólításra, személyazonosító okmányaik felmutatásával, valamint a horgászvizsga díjának befizetését igazoló csekkszelvény, átutalási igazolás vagy azok másolatának átadását követően foglalnak helyet. [A BBHSZ horgászvizsga bizottságainál a 3.500 Ft - gyermekeknél és ifjúsági horgászoknál 1.000 Ft.* - vizsgadíj befizetése a vizsga során készpénzben - számla kiállítása mellett - történik.]
A 14. életévüket be nem töltött vizsgázni kívánó személyek személyazonosságát a törvényes képviselőjük igazolhatja a vizsgabizottság előtt.
Írásbeli vizsga
A horgászvizsga két részből áll. A vizsga napján először írásbeli vizsgát tesznek a vizsgázók.
Miután a bizottság elnöke a vizsgajegyzőkönyvben rögzítette a jelenlévők pontos számát és alapadatait (név, születési hely és idő, anyja neve) és meggyőződött arról, hogy a vizsgadíjat minden jelentkező megtérítette, megnyitja az írásbeli vizsgarészt.
Az írásbeli vizsga a tesztlapok kiosztását követően veszi kezdetét. A vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a tesztlapok kézhezvételét követően legelőször a nevüket írják fel olvasható, nyomtatott nagybetűkkel a tesztlapra, valamint röviden ismerteti az írásbeli vizsgával kapcsolatos, jelen szabályzatban foglalt legfontosabb tudnivalókat.
A horgászvizsga elnök tájékoztatja a résztvevőket, hogy kötelessége figyelmeztetés nélkül kizárni a vizsgáról az alábbi cselekmények elkövetőit:
-
aki vizsga közben olyan elektronikus eszközt használ, amelyen bármilyen, a horgászvizsgán használható ismeretanyag található, ami tisztességtelen előnyhöz juttathatja annak használóját,
-
aki más vizsgázóval akár szóban, akár írásban kommunikál.
A horgászvizsga írásbeli része 32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő kérdésből áll. Az írásbeli vizsgán maximum 32 pont érhető el. Az írásbeli vizsga jogszabályban rögzített témakörökből kerül kialakításra.
A feleletválasztós kérdésekre 4 lehetséges válasz található a tesztlapon. A vizsgázónak ezek közül kell egy lehetséges választ megjelölnie, a megfelelő válasz előtt álló sorszám bekarikázásával.
Hibásnak vélt válasz esetén a vizsgázó egy kérdés esetében egyszer végezhet javítást. Feleletválasztó kérdésre adott válasz javításakor a tévesen karikázott betűjelet teljesen ki kell satírozni és az új válasz betűjelét be kell karikázni. Az egyszerű kifejtő válasz esetében a nem megfelelő tartalmú szövegrész zárójelbe tételével és egyszerű áthúzásával, majd a jó válasz kérdés közelébe írásával lehet a hibát javítani.
Abban az esetben, ha a vizsgázó két lehetséges választ is megjelölt vagy egynél több javítást végzett egy adott kérdés esetében, az adott kérdésre nem adható pontszám.
-
A vizsgázóknak 45 percük van a tesztlapok kitöltésére. A vizsgabizottság elnöke 40 perc elteltével figyelmezteti a vizsgázókat az írásbeli vizsgarész befejezésének pontos időpontjáról. Az írásbeli vizsgarész tesztlapjának kitöltésére rendelkezésre álló idő lejártát követően felszólítja a vizsgázókat a golyóstoll letételére. Ezek után a tesztlapra írni tilos, ennek megszegése automatikus kizárást von maga után.
Az írásbeli vizsgarész lezárását követően a vizsgázóknak el kell hagyniuk az írásbeli vizsgára szolgáló helyiséget.
Az írásbeli rész értékelése
A horgászvizsga írásbeli részének értékelése megkezdése előtt a horgászvizsga bizottság elnökének a vizsgajegyzőkönyvben rögzítenie kell megállapításait az írásbeli vizsgarészről. Ezen tények jegyzőkönyvezését követően a vizsgabizottság megkezdi a tesztlapok javítását.
A jó válaszokat piros színnel fogó golyóstollal ki kell pipálni, míg rossz válasz esetében a feleletválasztó kérdéseknél a jó válasz előtt található betűjelet kell a javító személynek bekarikázni. Az egyszerű kifejtő kérdések esetében a vizsgázó által adott válasz mellett fel kell tüntetni a javítást végző bizottsági tag által megítélt pontszámot. A válasz elmaradása esetén, illetve rossz válasz adása esetén egy „Ø” (áthúzott kör) jelet tesz a javítást végző a hibásan, vagy meg nem válaszolt kérdés mellé.
A vizsgalap (tesztlap) alján található elkülönített részen a javítást végző vizsgabizottsági tag összesíti a pontszámot.
Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen szerezhető 32 pontból minimálisan 22 pontot elért, annak a javító személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára.
Amennyiben a vizsgázó nem ért el 22 pontot az írásbeli vizsgarészen, úgy a javítást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára.
Az összes tesztlap kijavítását követően azon személyeket, akik megfeleltek az írásbeli vizsgarészen, a vizsgabizottság egyesével beszólítja a szóbeli vizsgarészre.
Azok a vizsgázók, akik a minimálisan elfogadható 22 pontot nem érték el az írásbeli vizsga alkalmával, nem folytathatják a megkezdett vizsgájukat a szóbeli vizsgarésszel. A sikertelen írásbeli vizsgarész vizsgáról való elbocsátást von tehát maga után.
A szóbeli vizsgarész
A horgászvizsga szóbeli vizsgarésze a hazánkban előforduló halfajok képről történő felismeréséből, illetve azok legfontosabb biológiai jellemzőinek és esetenkénti méretkorlátozásuknak, tilalmi idejüknek ismertetéséből áll.
A horgászvizsga szóbeli vizsgarészén 10 db képet húz a vizsgázó. A képen ábrázolt halfajok közül 6 db halfajnak az őshonos fogható, 2 db halfajnak idegenhonos és 2 db halfajnak a nem fogható kategóriába (beleértve ebbe a természetvédelmi oltalom alatt állókat) kell esnie. A képek fenti követelmények szerinti csoportosítása a vizsgabizottság elnökének feladata.
A vizsgázónak 10 bemutatott halfajból minimálisan 7 fajt kell felismerni ahhoz, hogy a szóbeli vizsgarész eredményes lehessen.
Az adott halfaj képről történő megfelelő felismerése után – ha van – ismertetni kell annak tilalmi idejét és méretkorlátozását.
A szóbeli vizsga a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít hibának, azért pontlevonás nem adható, ha a vizsgázó néhány tényt, adatot csak kérdésre tud kifejteni. Ennek megfelelően tehát a vizsgáztató feladata, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződjön arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e mindazzal a tárgyi tudással, amely a sikeres szóbeli vizsga letételéhez előfeltétel.
A szóbeli vizsgán amennyiben a vizsgázó az adott halfajt felismerte 1 pontot, amennyiben az adott halfajra vonatkozó legfontosabb biológiai jellemzőit (ismertetőjegyek, táplálkozása, elterjedése, élőhely típusa stb.) újabb 1 pontot lehet szerezni.
Amennyiben a vizsgázó a szóbeli vizsgarészen szerezhető 20 pontból minimálisan 14 pontot elért, annak a vizsgáztatást végző személy a „Megfelelt” szót írja a tesztlap aljára.
Amennyiben a szóbeli vizsga részen a vizsgázó nem ért el 14 pontot , úgy a javítást végző vizsgabizottsági tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész összesítése
A szóbeli vizsgát is tett vizsgázók esetében a két vizsgarész eredménye alapján a vizsgabizottság elnöke eldönti, hogy a vizsgázó részére a sikeres vizsga letételét igazoló vizsgabizonyítvány kiadható-e. Ennek minimális feltétele az írásbeli 22 pont és a halfelismerés 14 pontja, azaz összesen 36 ponttól sikeres a horgászvizsga.
A vizsgabizottság elnöke a vizsgázókkal egyenként, közvetlenül a szóbeli vizsgarész lezárását követően közli az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért eredményt, és azt, hogy a vizsgázó megfelelt-e a vizsgán vagy sem. Ekkor a vizsgázónak külön kérésére lehetősége van megtekinteni a vizsgalapot és tájékoztatást kérnie a pontozási szempontokról.
Az eredményes írásbeli és szóbeli vizsgarész letételét követően a vizsgabizottság igazolást állít ki a sikeres vizsgáról annak a vizsgázónak a részére, aki a jelentkezési lapján annak benyújtásakor jelezte, hogy a halgazdálkodási hatóságnál személyesen szeretné átvenni a vizsgabizonyítványát.
A vizsgabizottság elnöke tájékoztatást nyújt, hogy a vizsgabizonyítványukat hol és mikor, illetve, hogy milyen dokumentumok birtokában vehetik majd át.
A vizsgalap megtekintése
A vizsgalap tartalmát az írásbeli és szóbeli vizsgarészek lezárását követően bármely vizsgázó a saját vizsgaeredményének vonatkozásában megismerheti. A betekintés során a vizsgalapon változtatást nem lehet eszközölni, azon semmilyen módosítás nem hajtható végre. Minden egyes megjegyzést, nyilatkozatot vagy adatot a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Amennyiben a vizsgalapján szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást, vagy észrevételt kíván tenni a vizsgázó, azt a vizsgabizottság elnökénél teheti meg. A vizsgabizottság elnökének a kötelessége megvizsgálni a vizsgázó által tett kifogást vagy észrevételt, dönteni annak jogosságáról és mindezt jegyzőkönyvbe foglalni.
Amennyiben a vizsgázó a vizsgalapját a szóbeli vizsgarész lezárását követően, az eredményhirdetéskor nem kívánta megtekinteni, úgy azt már csak a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint teheti meg.
A vizsgát követő teendők
A horgászvizsga bizottság elnöke jegyzőkönyvezi az írásbeli és szóbeli vizsgák eredményét, majd összesíti, hogy az összes vizsgára jelentkezett vizsgázó közül hány jelentkező tett sikeres vizsgát. A jegyzőkönyv lezárása előtt meg kell állapítani, hogy a vizsga egésze alatt előfordult-e bármilyen szabálytalanság, zavaró tényező, esetleg meg kellett-e szakítani a vizsgát, történt-e kizárás, esetleg valamelyik vizsgázó emelt-e kifogást a vizsgaeredményével szemben.
A jegyzőkönyv a vizsgabizottság tagjainak ellenjegyzésével kerül lezárásra, annak aláírása után a horgászvizsga véget ér.
A horgászvizsga lezárultát követően, a halgazdálkodási hatósággal kötött megállapodásban foglalt határidőn belül, a vizsgabizottság elnöke a vizsgalapokat, a horgászvizsga díjának befizetését igazoló dokumentumokat vagy azoknak jól olvasható másolatát és a jegyzőkönyv eredeti példányát átadás-átvételi bizonylat kíséretében adja át az illetékes halgazdálkodási hatóság képviselője részére.
A halgazdálkodási hatóság a horgászvizsgán készített és a vizsgabizottság tagjaival ellenjegyeztetett jegyzőkönyvről hiteles másolatot készít, amelyet az eredeti vizsgalapokhoz csatoltan az iratkezelési szabályoknak megfelelően irattárba helyez.
Amennyiben a vizsgáztatást végző szervezetnek nincs jogosultsága a vizsgabizonyítványok kiállítására, a horgászvizsga elnöke által személyesen leadott vizsgalapok és a jegyzőkönyv tartalma alapján, a halgazdálkodási hatóság a vizsga lebonyolításával érintett szervezettel kötött megállapodásban foglalt határidőn belül kiállítja a horgászvizsga bizonyítványokat, amelyeket a megállapodásban foglalt módon átvételi elismervény ellenében átad a vizsgát kiíró szervezet képviselőjének, aki a megállapodásban foglaltak szerint gondoskodik azok szétosztásáról.
Jogszabályi alapok
A horgászvizsgára való felkészülést segítendően az alábbiakban (kivonatosan) ismertetjük az arra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírásokat:
(Rövidítések: Hhvtv -> A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013:CII. törvény, Vhr-> 41/2014. (XII.23.) FM rendelettel módosított 133/2013. (XII.29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról)
Hhvtv 40.§. (2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.
(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.
Vhr. 19. §(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, de legalább 10. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes díjra jogosult. - > *
Vhr. 12.sz. mellékletből..
5. Állami horgászvizsga díja 3500
6. Állami horgászvizsga díj ifjúsági horgász részére 1.000 Ft. *
Vhr. 21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.
(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.
5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez *
Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma
1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet megnevezése, címe
„Igazolom, hogy ................... (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM. rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből, a .......... megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”
„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”
7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet aláírása, bélyegzője.
