Adalék a balatoni horgászat történetéhez

 

Macska hal masolat copy copy„Szerintem mi kell ahhoz, hogy jelentős horgász- idegenforgalom lehessen a Balatonon: legelőször is szükség van korszerű horgászcsónak kikötőkre. Olyanokra, ahol van idegen nyelvet beszélő horgászvezető, ahol kora reggel már olvasható az aznapi időjárás- jelentés! Ahonnan nem kell hazacipelni a villanymotor akkumulátorát, hanem néhány forintért a helyszínen feltöltik. Ahol biztonságban van a csónak, és ahol a mentés is biztosított! Olyan horgászkikötőkre gondolok, ahol jól felfogott üzleti érdekből szívesen látják a vendéghorgászt, hiszen ha ez a kikötő egyesületi tulajdonban van, akkor a szezonban olyan pénzhez juthat, amellyel kiegészítheti az amúgy igen szűkös egyesületi bevételt! Mert ne feledjük a kikötő karbantartására, fejlesztésére, akkor is szükség van, ha nem fogad vendéghorgászokat. Ma még csak álom, de remélhetőleg hamarosan lesznek olyan kikötők is, amelyeket éppen azért hoznak létre, hogy a horgászturizmust szolgálják. Én esélyt látok erre tulajdonosi körbe került campingekben és talán az se álom, hogy önkormányzatok üzemeltessenek ilyeneket. A kikötő építés, engedélyezés ma még meglehetősen „körülményes” és akkor még igen finoman fogalmaztam – de ha azt akarjuk, hogy a csónakok végre eltűnjenek a nádból, és a balatoni horgászat kellőképpen szervezett legyen, akkor nincsen más lehetőség.”

Fenti megállapítások és óhajok napjaink balatoni horgászhelyzetének reális bemutatása, gondolhatja a nyájas olvasó. Pedig nem! 12 évvel ezelőtt a Balatoni Horgászturisztikai Konferencia ([Balatonalmádi PKKK. 2006. június 2.] alkalmából, Zákonyi Botond „A balatoni horgászsport története a kezdetektől napjainkig” címmel megjelentetett tanulmányából való az idézet! Hogy azóta a leírtakhoz képest semmi nem változott?  Dehogynem, ma már minden kikötőben kora reggel olvasható az aznapi időjárás, feltéve ha kéznél van egy okos telefon…

Olvasgatom azon régi június péntekén, az első Horgászpünkösd alkalmából a BHOTSZ [Balatoni Horgászturisztikai Szövetség] által megrendezett konferencia programját. Érdekes témák, ismert akkori (és mai) nevek. Az előadások címei mögött felsejlenek szép tervek, reális igények, és … ködös álmok. Tizenkét év telt el, különösebb felmutatható teljesítmény nélkül a BHOTSZ is eltűnt már. Miért  maradtak el az eredmények? Valószínűleg a központi támogatottság és az anyagi érdekeltség hiánya miatt..

[Változatlan egyéni véleményem szerint addig nem történik lényegi előrelépés horgászcsónak kikötők ügyében [tehát addig is pusztul, pusztítják a nádat, a természeti értékeket az illegális kikötők, az én házam az én magán kijáratom a nádason át, stb.] amíg a jogszabályi előírások egy kalap alá veszik az összes balatoni „kikötőt”, amíg pusztába kiáltott szó marad a ma se túl szigorú balatoni törvény jó néhány tiltó előírása.] 

Könyvtáram szeretett és megbecsült darabja  Zákonyi Botond „A balatoni horgászsport története a kezdetektől napjainkig” tanulmánya. Többször elolvastam, beleolvastam már az elmúlt évek során, mert „Boti” egyik kis igazgyöngyének tartom ezt az írást. Nem tisztem és nincs is arra felkészültségem, hogy szakmai kritikát írjak. Így csak azokra az értékekre utalok, amelyeket én találok benne. Mindenek előtt a felelős Balaton szeretetet, az alapos tárgyi tudást, a színes előadásmódot és nem utolsó sorban a tisztes véleményalkotást. Mindezek alapján nagy örömömre szolgál, hogy a szerző hozzájárulásával az alábbiakban szélesebb körben olvashatóvá tehetjük Zákonyi Botond „ A balatoni horgászsport története a kezdetektől napjainkig” tanulmányát.

Boti_adalek_copy.jpg


boti ├╢narck├йp.kicsi

                                                                                            A szerző, Zákonyi Botond   


           
"A balatoni horgászsport története a kezdetektől napjainkig" 


 

Jövőre szóló jó tanács a pecásoknak

allamijegyAz állami horgászvizsga olyan, mint a KRESZ vizsga. Ha valaki azt egyszer abszolválta, akkor az az egész életére szól. A gond csak akkor szokott jelentkezni, amikor valaki egy vagy több pecás évet kihagy, és utána nem találja azt a fránya vizsgabizonyítványt. Sokunknak, korosabbaknak ugye nincs is olyan, minket annak idején pecsételtek. Erre az esetre találta ki a jogalkotó, hogy vizsgapapír helyett elég a már egyszer használt állami horgászjegyet bemutatni a kihagyás utáni újrakezdés első jegyváltásakor. Mert ha volt neki ilyenje, akkor feltehetően valamikor, valahol sikeres vizsgát is tett..
Nem is volt ezzel gond odáig, míg egy lelkes hivatalnok, -  á, a fene megette -, egy lelketlen hivatalnok, betű szerint nem kezdte értelmezni a jogszabályt. Persze neki is volt ezzel némi igazsága, ugyanis így egy picit se kellett gondolkoznia..
Ez volt az az időszak, amikor a két évet kihagyó pecás máris mehetett jó pénzért újra vizsgázni. Hiába volt ő akár évtizedig a vizek királya, hiába volt birtokába minden horgásztudománynak, viszont nem volt neki  előző évi  állami jegye. Azóta a jogszabályból elszállt az "évi" szavacska, így helyreállt a rend.
Most viszont megint történt nem is kevés változás. Az állami horgászjegy és az állami fogási napló hosszú egymás mellett élés után bizony összebútorozott. Mondhatjuk úgy is, hogy eggyé váltak. Ezt az egyet pedig ezentúl minden február végén leadjuk. És ha valaki ezek után egy vagy több évig nem fog horgászni? És ha ráadásul meg sincs a vizsgabizonyítványa, akkor mit mutasson be?

Nos, itt jön a jó tanács. Biztos, ami biztos alapon ne dobjuk el a már megszűnt 2015. évi állami jegyet. Tegyük el ama "itt biztos megtalálom" fiókba. Jól jöhet még valamikor. Lesz mit bemutatni, ha egy saját névre szóló állami horgászjegyet kér tőlünk valaki.

Persze az is elgondolkodtató, hogy ha már évek óta van egységes állami nyilvántartás, akkor minek ez a bemutatósdi? Vagy mindjárt itt  a másik érthetetlenség is. Minek évente többszázezer ív papírt elhasználni (közben kampányolunk az erdők megmentéséért) olyan nyilatkozat megtételére, hogy nem csináltunk semmi olyant, amit ha csináltunk volna, akkor a SZÁK úgyse adna jegyet, mert ami rosszat csinálunk annak nyilvántartására született meg maga a SZÁK.

No de ne legyünk telhetetlenek. Ráadásul azt csiripelik a verebek, hogy vannak, akik már gondolkodnak egy horgászbarát, de az állami szigorból se engedő új nyilvántartási metodikáról. Drukkolunk, és ha lehet, segítünk is nekik..                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

Macska hal masolat

Kevés? Elég? Sok?


Mármint a gyerekeknek szervezett nyári horgász program!

Ez nem vitára bocsájtandó kérdés, hiszen a válasz egyértelmű, kevés, sajnos nagyon kevés!
 
Minden győzködés, érvelés mellőzésével közzétesszük a márkói BLINKER HE ez évi - <immár több mint tizedeik alkalommal megszervezett > gyermek horgásznapközijében készült képeket. Az amatőr fotók a napközi harmadik, az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokat követő első "pecás" napon készültek. 

Aki végignézi a képeket, a gyermekek arcáról minden bizonnyal azt is leolvassa, hogy miért kell, miért érdemes és miért nagyszerű dolog a nyári gyermekprogramok szervezése, - még ha az nem is kevés munkát, odafigyelést,fáradságot jelent. Nem elsősorban pénz kell hozzá, hanem leginkább szív és szeretet.

 

Macska hal                                           

https://goo.gl/photos/zGqjS5Ctczy4ANxNA

Szabálytalan pecázás, pénztárcába vágó következmények

Mostanság sok helyen állnak sorba a horgászok, leadni a tavalyi fogási naplót, kiváltani az idei engedélyeket. Az év végét követő "bárhová, csak boltba ne" bénultság is kezd oldódni, meg fizetés is volt közben. Fokozatosan növekszik a horgászboltok látogatottsága. Akinek már megvan az új fogási naplója, a területi engedélye,  az már bogarássza - mert sok esetben csak bogarászni lehet a túl apró betűket, normálisan olvasni már nemigen - , hogy mi minden változott a helyi vagy az országos horgászrendekben. Szóval készülünk a szezonra!

Alkalmi "közvélemény kutatásaim" eredményei azt mutatják, hogy ez a tél végi kíváncsiskodási láz a pecások jelentős részénél lelohad a "lehetőségek" számbavétele után és nemigen folytatódik a "következmények" környékén való körbenézéssel. Pedig itt is vannak újdonságok és van bizony új és fontos jogszabály is.

A horgászberkekben már lassan megszokott igencsak év végi terminusban jelent meg a 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet "a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról". Megjelent, azóta már hatályba is lépett és gondolom, hogy akiknek napi feladata ezen új rendelet nem is kevés előírását a gyakorlatban betartatni, szintén készülnek a szezonra! Mindez úgyhiszem jó alkalom arra, hogy mi is beszéljünk a horgászathoz kapcsolódó ellenőrzésekről, pontosabban az ellenőrzések bizony - bizony gyakori, ha nem is húsba, de az eddigieknél jobban a pénztárcába vágó következményeiről.

Amire elsőként a figyelmet irányítani szeretném, az nem más mint a "halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok" természete. Bizony ők már keményebbek, ők is már az új fiúkhoz tartoznak. Csak névrokonságban vannak a jó öreg szabálysértési bírsággal (bírság, bírság).  Ők már nem azt mérlegelik, hogy ha megtörtént ami megtörtént, akkor ugyan miért úgy történt? Akarta? Nem akarta, csak úgy esett az a dolog? Ja, életében ez az első? Kicsinyke megtévedés? No persze nem szabályos, de most az egyszer... De ha nem, akkor legközelebb már toll és jegyzőkönyv. De ez a pepecselő világ már a múlté. Az új fiúk csak arra kíváncsiak, hogy megtörtént vagy nem! Nincs kis disznóság és nagy disznóság. Csak szabálytalanság van. És ha van szabálytalanság akkor viszont nincs mese, csak bírság. Az meg annyi amennyi.  Amennyi elő van írva. Nincs mérlegelés. Mert bizony nem is lehet mérlegelni, nem engedi a jogszabály.

Egy kicsit belelendültem, pedig talán két szó jobban jellemezné a bírságok (bírságolások) mai helyzetét mint a sok duma. Egyszerűbb ha csak azt jegyezzük meg, hogy a "bírságolható" bizony szép lassan átváltozott "bírságolandó"-vá. A szúbjektiv felelősség helyébe az objektív felelősség lépett.
Ne sajnáljuk magunkat, nemcsak nálunk pecásoknál, az élet majd minden területén ez a helyzet. Gondoljunk csak a közlekedésre és sok minden másra. Van viszont egy gyanúm, hogy ott is (példának okául maradjunk a közlekedésnél) és bizony a horgászatnál is jó részben magunknak kerestük a bajt. Azt hittük sokszor, hogy a kicsi szabálytalanság csak egy kis csínytevés. Aztán a sok kicsi bizony sokra ment. Jó, tudom, sokan, nagyon sokan vannak akik még egy kicsit se léptek soha fére. Azt viszont nem tudom, hogy ez a sok jó ember (derék pecás) nem hunyta-e be a szemét vagy nem nézett-e fére, amikor bizony figyelmeztetni kellett volna a másikat. Vagy szólni neki, Komám nem túl kicsi az a hal? Nem sok az a három (négy-öt) pecabot? Haver, nem sajnálod azt a szegény asszonyt? Már a harmadik kosár halat cipeli fel a falúba, amikor még szűz a fogási naplód...

Másodjára nem lehet más a kérdés, hogy akkor most hogyan is tovább? Nem kell sokat gondolkodni, csak túl kell járni az új fiúk, "a keményebb bírságok" eszén. Egyszerűen nem kell okot adni a bírságolásra. Szép magyar igaz szóval a szankcionálásra. Aztán már hoppon is maradtak. Meg mi is (talán, vagy csak előbb- utóbb) jobban érezzük magunkat. Figyeljünk oda magunkra és nem ártana, ha végre egy kicsit másokra is. [Még akkor is ha a másik falubeli, ha a menyem rokona, vagy  szintén az én egyesületem tagja..]
Nagyon régóta vagyok (koca)pecás, rengeteg horgászt ismerek. Ilyent is és olyant is. Tapasztalatom, hogy sokan nem tudatosan szegik meg a szabályokat, inkább csak lustaságból, figyelmetlenségből vagy akár csak dacból. Nem biztos, hogy az ősi vadászösztönből eredező rabsic hajlam tör elő azokból, akik a két bedobott fenekező mellett előveszik a gyerek spiccbotját egy kicsit snecizni, mert estefelé jó lesz az a süllőre, balinra. (No meg a macskára is gondolni kell.) Inkább csak lusta a spori ezért a kis "snöcizésért" nem érdemes felszedni a végre jó helyre bedobott fenekezőt. Vagy csak azért mert már igencsak unatkozik, órák óta még egy mozdítás sincs. A három bot viszont csak- csak három bot, érdemes utánanézni, hogy ez halvédelmi bírságban mennyit is taksál.
Másik barátom (szintén öreg, úgylátszik én is öregszem) viszont dacból nem vezeti rendesen a fogási naplót. "Nem veszem mindig elő mert úgyse látom rendesen a rubrikát, meg olyankor eszembe jut az az íróasztalnál ülő ... <nem írom ide a jelzőt, gyerekek is olvashatják> aki ezt legyártatta ilyen apró betűkkel." Nos ez a dac most már legkevesebb 10 000 forintot jelent mínuszba, de akár lehet az 50 000 Ft-.is! Ennyit bizony kár az ablakon át kidobni, no és ennyi pénzről már igencsak nehéz az asszonnyal elszámolni. <Nem mondtam el Gy. barátomnak - de hátha itt elolvassa - azt, hogy ha minden potyka után előveszi a naplót beírásra, annál többször eszébe fog jutni az a bizonyos íróasztalnál ülő ...., mert bizony megérdemli, hogy gyakran emlegessék "baráti szóval", mert aki ilyen használhatatlan fogási naplót kreál az.. Szóval No comment!>

Harmadjára, befejezésül jelzem, hogy a halvédelmi bírság kapcsán tudatosan nem említettem a szabálytalankodók magasabb osztályát, a tudatos, pofátlan haltolvajokat. Pedig van belőlük sajnos éppen elég. Velük kapcsolatba sokszor még a legmagasabb bírságösszeg is édes- kevésnek tűnik. Szeretem a közmondásokat, "sok igazság lakozik bennük" Akkor pedig egy idevágót, a haltolvajok figyelmébe: "Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik."

Ráadásként közreadom az alábbi táblázatot, melyet azért eszkabáltam össze, mert tudom, sokan nem szeretnek nyakatekert jogszabályi szövegezést olvasni. A táblázatban a kormányrendeletből csak a halvédelmi bírságot vettem figyelembe, mivel jobbára ez érinti a horgászokat. Ebből is kihagytam a kimondottan halászokat érintő passzusokat. Figyelmeztetek mindenkit, hogy a táblázat szöveges része kimondottan "konyhanyelv". Akinek a Korm. rendelet hiteles szövegére van szüksége, az a baloldali oszlopban megtalálja a konkrét jogszabályi hivatkozási helyet. A teljes jogszabály a COMPLES jogtárban is olvasható az alábbi linken: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400314.KOR&celpara=#xcelparam

Szóval, készüljünk, készülünk a szezonra!!

                                                                      Macska-hal

Találós kérdés

Télidő van, többet olvasgat az ember. Most szakácskönyvet. Pontosabban "halászlé" recept könyvet. Tájegységit. Olvasom és csodálkozom. Csodálkozom, hogy miért kell minden olyan levest amiben hal van halászlének hívni? Jól tudom, vannak ilyenek is. Magam is áhítattal gondolok Fülöp Laci  bakonyijára egy csepp citrommal, az almádiak kaprosára vagy Gáal Kata vargányás- tejfelesére. Álom finom halas levesek, vetélkednek a halászlével, de nem azok. 
Olvasom a könyvet és szomorkodom. Szomorkodom, mert igen sok recept írja, hogy "beleteszem a halászlé kockát, beleteszem a halászlé sűrítményt". Vajon miért hívják az ilyen könyveket szakácskönyvnek? Talán azért mert a "Zacskós ételek gyűjteménye" cím kevésbé eladható? Félreértések elkerülése végett megjegyzem, nem a zacskós ételek (leves, szaft meg minden ilyesféle) ellen beszélek, biztos szükség van ezekre is. Akár ehető is akad(hat) köztük. Már aki szereti a különböző vegyszer mixeket.., de inkább mindent a maga helyén kellene kezelnünk..
Olvasom a könyvet (Megtalálom közben mindhárom barátom halászlevét, nagy kő esik le szívemről, ezekben nincs kocka.) és elgondolkodom. Miért nem tudjuk  mi  egyszerűen, természetes módon megőrizni hagyományainkat? Miért csak akkor, és akkor is csak úgy- ahogy, ha hungarikumnak kiáltja  ki valamilyen grémium? Nem kellene mindent (nevet, összetételt, eljárást, stb) levédeni ha szélesebb körben éreznénk úgy, hogy adott dolgokon lehet, de teljesen felesleges, (sokszor meg egyenesen káros) a változgattatás. Meggyőződésem, hogy az azért nem olyan túl öreg  (200, maximum 300 éves) magyar halpaprikásból halászlévé átlényegült étek megérdemli jó hírnevét, böcsületes "önálló" nevét, egyszerű és épp ezért csodálatos receptjét.
Már nem is olvasom a könyvet, eszembe jut a horgászat minden csínját- binját mesterfokon ismerő Jóapám találós kérdése:

Fiam, hát azt tudod-e, miért van a horgász embernek öt ujja?                                                                                                                                   

Miért is?

 

 

 

Sütiket használunk
Weboldalunkon sütiket használunk. Ezek egy része elengedhetetlen az oldal működéséhez, míg mások segítenek nekünk javítani ezen az oldalon és a felhasználói élményen (pl: nyomkövető sütik). Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a cookie-kat vagy sem. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem tudja használni a webhely összes funkcióját.