Újra algásodik a Balaton


BLK logoEzúttal a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet honlapján a napokban megjelent híradásra hívjuk fel a figyelmet, amelyben a BLK a kékalgák ismételt  balatoni előfordulásáról ad tájékoztatást, továbbá jótanácsot az érzékenyebb bőrű strandolóknak.  A képekkel illusztrált cikk INNEN is elérhető.


Új pontyrekord született a Balatonon

 
 PontyrekordA Balatoni Hal facebook oldala  augusztus 24.-én adott hírt az új balatoni pontyrekordról:

"Ma hajnalban Varga Valter István horgásztársunk új hivatalos balatoni rekordpontyot fogott a balatonszepezdi MOHOSZ tanyán! A nagyszerű tükröst 90 cm hosszal, 101 cm-es kerülettel és  32,88 kg-os tömeggel mérlegelték halőr kollégánk jelenlétében. A korábban "Bütykös" néven elkeresztelt pontyot legutóbb idén május 1-jén fogták meg, akkor egy kilóval nyomott kevesebbet. A horgásztól megtudtuk, hogy a hal finom, csipkedő kapással jelentkezett a partról, dobós módszerrel bejuttatott végszereléken felkínált 1 db 16 mm-es pop up bojlira. A fárasztás visszaemlékezése szerint 10 percig tartott.
A halat fogó horgász még soha nem tartott kezében hasonló méretű pontyot, így a hal biztonsága érdekében nem kívánta azt megtartani fotózás céljából. Kifejezett kérésére csak a matracon fekvő halról készülhetett egy gyors fotó. A visszaengedést sem vállalta, így Bütykös végül két rutinos helyi horgász segítségével nyerte vissza szabadságát. A videót alább, a halról készült fotót kommentben láthatjátok! Istvánnak gratulálunk a fogáshoz, a segítőknek pedig köszönjük a közreműködést!"

 

A sügér

Forrás:   Agrarszektor
 
Már 9 éve, hogy itt a honlapunkon "Legyen? Ne legyen?" címmel vitát kezdeményeztünk a csapó sügér méretkorlátozásnak széleskörű bevezetéséért. Mint ilyen esetekben máskor is  lenni szokott, kaptunk bizony hideget is, meleget is bőven. Néhány év elteltével  - ezt a vitát is felemlítve   -  az aktuális őszi balatoni horgász konferencián a  Balatoni Horgászrend soron következő módosításai sorában bejelentésre került a sügér balatoni méretkorlátozása. Aztán még egy kis időt kivárva a sügérünk már országos védettséget, azaz méretkorlátozást kapott. Ez a kis visszatekintés jutott eszünkbe amikor az Agrárszektor fogalomtárában ráleltünk a sügér frappáns bemutatójára.
 

"A sügér az édesvízi halak egyik legagresszívabb ragadozója, jellegzetessége a taréj a hátán. A sügér Magyarországon őshonos halnak számít. A sügér a lassú folyású vizeket szereti.

Előfordulás

A sügér ma már szinte egész Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában megtalálható. Hazánkban őshonos halnak számít, kevés olyan helyet tudunk, ahol nem találkozhatunk vele. Elsősorban a változó vízhozamú kis folyók alsó szakaszának jellemző hala, melyet róla neveztek el sügérzónának, de rendkívül jól alkalmazkodik más környezeti feltételekhez is.

Megjelenés és testfelépítés

A sügér a sügéralakúak rendjének és egyben a sügérfélék családjának egyik neme és egyben a névadója. Tipikus ragadozó hal. Emésztőrendszere egyszerű, ősi jellegű; egy gyomra és egy bélcsatornája van; emésztőnedvei savasak. Csak a ragadozó halaknak van elkülönült gyomruk és bélcsatornájuk. Feje nagy, szája csúcsba nyíló, mindkét állkapcsában apró, ún. sörtefogak ülnek. Hátúszója osztott. A két hátúszó közel van egymáshoz, de nem nő össze a hát közepén. Az első hátúszó jóval hosszabb, mint a második. A farok alatti úszó rövid, a széle lekerekített. Faroknyele hosszú, a farokúszó mélyen bemetszett. Az első hátúszó végén egy nagyon jellemző fekete folt található. Pikkelyei kicsik, de erősen ülnek. Oldalait zöldes-feketés harántsávok díszítik. Főként farokúszójának köszönhetően, hosszabb távon is kitartó, jó úszó, amolyan vizek farkasa. A sügér színe évszakok szerint is változik. Az alapszín zöldessárgától majdnem a feketéig terjed 5-9 sötétebb függőleges csíkkal az oldalán, amik kitűnően elrejtik a nádasban és a vízinövények között. Jellegzetessége a taréj a hátán. Legnagyobb tömege: 3,2 kg, átlagos tömege: 200-300 gramm. Legnagyobb testhossza 50 cm. Élethossza 13 év. Húsa ízletes, kevéssé szálkás, a süllőével vetekszik, bár a nagyobb példányok ritkasága miatt csekélyebb a jelentősége.

Életmód és élőhely

A sügér nem valamennyi faja ragadozó. A család többi neméhez hasonlóan, a sügérek is ivadékgondozók (fészekőrzők) és aljzatválasztók, ikráikat egy kocsonyás füzérben a vízinövényekre, vagy víz alatti tárgyakra rakják. Az ikrák száma több ezer is lehet. Az ikrák ragadnak, a kikelt embriónak nincs ragasztómirigye. A sügérek elsősorban az apró halfajtákban gazdag, álló és lassú folyású vizeket szeretik, mint a tiszta víztározók, bányatavak, csatornák, öblítőcsatornák, a tározótér találkozásnál lévő területek, de jelentős állományai alakulhatnak ki a növényzetben gazdag, iszapos medrű, sekély állóvizekben is. Táplálkozási módjuk megköveteli a jó látási viszonyokat is, ezért a tiszta, átlátszó vizekben érzik a legjobban magukat. Megélnek a gyors folyású folyókban is, ha azok vize nem túl iszapos.

Táplálkozás

A sügér sokféle állatra vadászik. A fiatal egyedek elsősorban puhatestűekkel, apró ízeltlábúakkal táplálkoznak, az idősebbek étlapján főként rovarok és lárváik, szúnyog-, szitakötő-, kérészlárvák szerepelnek. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadhatnak, de nem vetik meg az ikrákat sem. A sügér a 100 grammos tömeg elérése után nagyon gyors növekedésnek indul, ha azonban a szükséges időszakban nem jut táplálékhoz, elsatnyul, és a 100 grammos testtömeget csak hetedik életévében éri el. A fiatal sügérek rajba tömörülve vadásznak. A vízinövények között elrejtőzve apró halakra, elsősorban kicsiny bodorkára és küszökre lesnek, de gyakran elvegyülnek a kis vörösszárnyú keszegek népes csapatában is. Ha egy kishal óvatlanul megközelíti rejtekhelyüket, a sügérraj utána veti magát, és addig üldözi, míg az a fáradtságtól meg nem adja magát. A sügérek támadáskor leggyakrabban az áldozat farokúszóját harapdálják. Jellemző vonásuk, hogy mindig a farka felől kezdik felfalni zsákmányukat; a kisebb halak viszont gond nélkül csúsznak le akár keresztben is a torkukon. A nagyobb, 0,5–1 kg tömegű példányok rendszerint 20-60 grammos halakra vadásznak. Érdekes, hogy a sügérek kannibálok: gyakran falják fel saját fajtájuk ivadékát és apró példányait.

Szaporodás

A hím sügérek a hatodik és tizenkettedik hónap között érik el az ivarérettséget, bár ekkor még csak 5-8 centiméter hosszúak. A nőstény sügérek csak harmadik évükben készek a szaporodásra, és általában nagyobbak a hímeknél. Az ívás az időjárási viszonyoktól függően márciusban-áprilisban zajlik, a süllő szaporodását megelőzve. A nőstény mintegy 300 000 darab ikrát rak természetes rejtekhelyekre – vízinövények, elsüllyedt ágak, kövek közé-, általában sekély helyekre, ahol a víz gyorsan felmelegszik, de már meghaladta a 10-12 °C-ot. Az ivadék az ikrák megtermékenyítése után egy héttel már ki is kel."


 
Sütiket használunk
Weboldalunkon sütiket használunk. Ezek egy része elengedhetetlen az oldal működéséhez, míg mások segítenek nekünk javítani ezen az oldalon és a felhasználói élményen (pl: nyomkövető sütik). Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a cookie-kat vagy sem. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem tudja használni a webhely összes funkcióját.