A ponty piros-fehér-zöld csíkosabb a leggöndörebb mangalicánál. Aki nem hiszi, kérdezzen meg egy olaszt, amerikait, bárkit, evett-e már pontyot, és rögtön megérti, ez a hal csak a miénk. És a zsidóké. Legfeljebb a kínaiaké. Akkor miért nem esszük két pofára? 

A szőke/barna bombázókat szeretjük csak a Balatonban (és a strandon), a bombákat, pontosabban a különféle gránátokat nem, pedig ott pihennek azok a mederben évtizedek óta, a második világháború mementójaként.
 

"A Balaton élő természeti egység. Az elmúlt évtizedek meggondolatlan emberi beavatkozásai bebizonyították, hogy igencsak sérülékeny, a környezeti hatásoknak kiszolgáltatott rendszer, aminek a természet rendje szerint kellene működnie.."  De hogyan működik most?

Sok kérdésre kapható válasz Montskó Éva  cikkében, amely INNEN is elérhető.