Bakony - Balaton Horgász Szövetség Alapszabálya
I.
A SZÖVETSÉG NEVE, CÍME, FŐBB ADATAI
1. § (1) Neve: Bakony - Balaton Horgász Szövetség, (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Szövetség), Rövidített neve: BBHSZ
(2) Székhelye: 8200 Veszprém, Muskátli u. 6.
(3) Bírósági nyilvántartásba-vétel száma: 1.030
(4) Adószáma: 19262857-2-19
(5) Pecsétjei:
a.) Körbélyegző: kör alakú keret, középen két összefonódó hal rajza, körben az alábbi felirat:
"Bakony - Balaton Horgász Szövetség * 1993 *
b.) Fejbélyegző: téglalap alakú keretben bal oldalon két összefonódó hal rajza, mellette öt sorban az alábbi szöveg:
"Bakony - Balaton
Horgász Szövetség
8200 Veszprém, Muskátli u. 6.
Adószám: 19262857-2-19
www.bbhsz.hu"
(6) Logója: Kék és zöld alapú körmezőben 2x2 szembefordított hal, körben zöld felirattal:
Bakony – Balaton Horgász Szövetség
(7) A Szövetség hivatalos weblapjának címe: www.bbhsz.hu
II.
A SZÖVETSÉG JOGÁLLÁSA, CÉLJA, FELADATA
2. §
A Szövetség a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működő, a tagegyesületek által önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet, melynek célja:
(1) A Szövetség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: Ectv.) alapján működő társadalmi szervezet, amely a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló érdekvédelmi és érdekképviseleti, szakmai szövetség, amely tevékenységét a jogszabályok, valamint Alapszabálya előírásai szerint önállóan végzi.
(2) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap és nem is fogad el, továbbá európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem is támogat.
3. §
(1) A Szövetséget a horgász egyesületek, mint tagegyesületek (a továbbiakban, jelen Alapszabály alkalmazásában: tagegyesületek) a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük segítésére, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásukból hozták létre. A Szövetség elsődleges célja a halgazdálkodás, benne a horgászat és a horgásztatás általános feltételrendszere biztosításának elősegítése, érdekeinek előmozdítása és megvédése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Szövetség céljai és egyben fontosabb tevékenységei
a.) tevékenyen részt vesz a horgászok képzésében kiemelt figyelemmel a horgászokmányok jogszerű kezelésére, az éves fogási eredmények adminisztrálására,
b.) horgászvizsga bizottságokat működtet,
c.) a tagegyesületek útján ellátja az egyesületi horgászokat a horgászathoz szükséges okmányokkal és értékcikkekkel (állami horgászjegy, állami fogási napló, területi engedélyek, igazolványok stb.,)
d.) figyelemmel kíséri és folyamatosan segíti, oktatja a SZÁK nyilvántartás tagegyesületi megbízottjait, a folyamatos fejlesztés érdekében tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a SZÁK nyilvántartási rendszert működtető szervezetet,
e.) ellátja tagegyesületei általános érdekképviseletét és érdekvédelmét,
f.) segíti és szakmai módszerek átadásával javítja azok működési feltételeit,
g.) szaktanácsot és szolgáltatásokat nyújt horgászati, halltenyésztési, halbeszerzési, szervezeti, gazdálkodási, pénzügyi és jogi kérdésekben,
h.) javaslatokkal és kezdeményezésekkel fordul állami- és társadalmi szervezetekhez a horgászérdekek érvényesítésére, valamint véleményt nyilvánít horgászati kérdésekben,
i.) a tagegyesületek megbízása alapján eljár a haltelepítések előkészítésében és lebonyolításában,
j.) kapcsolatot tart fenn a halászati jogot gyakorló más szervezetekkel és személyekkel,
k.) törekszik a folyók, tavak és egyéb vízterületek horgászati jogának megszerzésére, megtartására, segíti a tagegyesületeket a vízterülettel kapcsolatos szakmai feladataik ellátásában,
l.) elősegíti a horgászati ismeretek terjesztését,
m.) megbízás alapján képviseli a tagegyesületeit az állami szervek előtti eljárásokban,
n.) kapcsolatot tart fenn a hazai horgász szervezetekkel és más országok horgász szervezeteivel és közreműködik a tagegyesületek külföldi kapcsolatainak kiépítésében,
o.) kezdeményezően segíti a Szövetségbe belépő új egyesületek létrehozását, a tagegyesületek egymás közötti és a kívülállókkal való sokoldalú együttműködést,
p.) kölcsönösségi alapon kapcsolatot tart fenn más horgász érdekeltségű szervezetekkel, együttműködik a víz- és halgazdálkodással foglalkozó állami- és gazdálkodó szervekkel,
r.) szórakoztató és egyéb programokat szervez, ilyen tagegyesületi programok szervezését támogatja a szövetségi , valamint a tagegyesületi célkitűzések ismertségének növelésére,
s.) segíti a tagegyesületeket a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő horgászvizek, horgászhelyek természetvédelmi feladatainak ellátásában,
t.) a sport- és versenyhorgászat fejlesztése céljából - anyagi lehetőségeinek függvényében -, versenyeket rendez, támogat.
(3) A Szövetség kiemelt figyelmet fordít a gyermek és ifjúsági horgászok oktatására, nevelésére, a horgász ismeretek bővítésére, így különösen:
a./ a hatályos halászati és horgászati-, a természet- és környezetvédelmi, valamint a vízügyi, és az egyesülési jogokról szóló jogszabályok és etikai előírások megismertetésére,
b./ a bennünket körülvevő természeti környezet, megismerésének, megóvásának szorgalmazására
c./ ifjúsági és gyermek táborok szervezésére, a megszerzett képességek fejlesztésére, az ismeretek bővítésére,
d./ a gyermek és ifjúsági korú horgász fiatalok sport- és versenyhorgászatának segítésére
(4) A szövetég gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34.§ (1) bekezdés b.) pont]
(5). A szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34.§ (1) bekezdés c. pont]
(6). A szövetség a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.bbhsz.hu internetes honalapján, a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig nyilvánosságát a www.bbhsz.hu internetes honalapján, a szövetség székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37.§ (3) bek. d.) pontja]
(7) Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. A iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, a szövetség elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv.37.§ (3) bekezdés c. pont]
III.
A SZÖVETSÉG TAGJAI
4. §
(1) A Szövetség tagjai a Szövetséget létrehozó tagegyesületek, továbbá azok az egyesületek, szervezetek (továbbiakban: egyesületek), amelyek a Szövetségbe felvételüket kérték és felvételt nyertek.
(2) A tagfelvétel szabályai:
a.) A belépni szándékozó Egyesület az erre vonatkozó írásbeli felvételi kérelmét az Elnökséghez kell benyújtania , melyhez csatolni kell:
+ a kérelmező nyilvántartásba vételéről szóló bírósági végzést,
+ a kérelmező hatályos alapszabályát,
+ a kérelmező csatlakozási szándékát kimondó határozatot,
+ a szövetségi tagság feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy a felvételét kérő elfogadja a Szövetség Alapszabályát és teljesíti a szövetségi tagsággal járó kötelezettségeket.
b.) Az elnök a felvételi kérelmet a soron következő Elnökségi ülésre döntésre beterjeszti.
(3) A felvételről az Elnökség dönt. A tagfelvételt elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.
(4) A Szövetség működése során nyújtott szolgáltatásait a Tagegyesület köteles tagjai számára elérhetővé tenni.
(5 ) A Szövetség tagjai az egyesületi tagok által kötelezően befizetett Egységes Szövetségi Hozzájárulást (ESZH) fizetik a Szövetségnek. Ez az ESZH (a Magyar Országos Horgász Szövetség [MOHOSZ] Választmánya által megállapított mértékben és arányban) fedezi a tagegyesület szövetségi tagdíjat, továbbá a BBHSZ-nek a MOHOSZ felé fizetendő tagdíját. Az ESZH összegének felhasználási szabályait, annak a MOHOSZ és a BBHSZ közti megoszlásának mértékét a MOHOSZ Választmány 2021. nov. 3.-i V-17/2021. számú "Az egységes szövetségi hozzájárulásról" határozata állapítja meg.
(6) Az ESZH fizetési rendjét évenként a BBHSZ és a tagegyesület közötti „Forgalmazó megbízási szerződés egységes állami horgászokmány tárgyévi forgalmazására” tartalmazza.
(7) A Szövetség tagjai önálló jogi személyek, tagjainak önállóságát a Szövetséghez való tartozás nem korlátozza.
(8) A tagszervezetek tagsági viszonyból eredő jogai:
a.) A tagszervezetek küldöttjeik útján, illetve a küldöttgyűlés által választott tisztségviselőin, testületi tagjain keresztül vesznek részt a Szövetség munkájában.
b.) A tagszervezetek igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait.
c.) A tagegyesületek javaslatokat és indítványokat tehetnek a Szövetség szerveihez. Felvilágosítást kérhetnek a Szövetség bármely tevékenységéről és igényelhetik a Szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi közreműködését.
(9 A tagegyesületek tagsági viszonyából eredő kötelességei:
a.) Az alapszabály betartása.
b.) Az Egységes Szövetségi Hozzájárulás (ESZH) befizetése.
c.) A Szövetség Küldöttgyűlése által hozott határozatok végrehajtása, a szövetségi döntések és azok végrehajtásában való aktív részvétel.
d.) A Szövetség célkitűzéseinek megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek teljesítése.
(10) A tagsági viszony megszűnik,
- tagegyesület jogutód nélkül megszűnésével
- a tagegyesület kilépésével,
- a tagegyesület kizárásával.
(11) Kilépés:
a.) A tagsági viszonyát a tagegyesület a Szövetség elnökségéhez címzett írásbeli (saját alapszabályának előírása szerinti határozatával) bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
b.) A kilépéskor kötelező a tárgyévi értékcikkforgalommal – és esetleges más anyagi jellegű tartozással - való teljes elszámolás, tárgyév október 31-ig.
(12) Kizárás:
A./ A tagegyesület a Szövetségből akkor zárható ki, ha:
aa.) a Szövetség céljait és érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít, vagy veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósítását, feladatainak ellátását,
ab.) a jogszabályokkal, vagy Szövetség Alapszabályával ellentétes tevékenységet folytat,
ac.) a megállapított és vállalt kötelezettségeit felszólításra sem teljesíti,
ad.) az ESZH befizetési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget,
ae.) olyan etikai normasértést tanúsít, amely alapján tagsági jogviszonya nem tarható fenn.
B./Az előző aa.) –ad.) pontokban meghatározott tagszervezeti magatartásból eredő, a Szövetségnek okozott vagyoni és nem vagyoni károkért az ezeket megvalósító tagszervezet teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Szövetség felé.
A kizárási eljárást az elnökség, a felügyelő bizottság, tagegyesület kezdeményezheti. A tagszervezetet a Szövetségből kizárni csak a jelen Alapszabályban meghatározott eljárást követően lehet.
C./ A (c) bekezdés aa)- ae) pontokban meghatározott tagegyesületi magatartás észlelése esetén a Küldöttértekezlet határozattal elrendeli a kizárási eljárás megindítását és lefolytatását, melyről az eljárás alá vontat írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel. A kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést az erről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül kell postára adni az eljárás alá vont tagszervezet részére. Az eljárás alá vont tagszervezet az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait az Elnökségnek, bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti képviselői személyes meghallgatásának biztosítását.
D./ A kizárási eljárást az Elnökség folytatja le, melynek eredménye alapján tesz javaslatot a Küldöttértekezletnek a kizárási eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére vagy a tagszervezet kizárására. A kizárási eljárás során biztosítani kell a tagegyesületnek, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és azok bizonyítékait, védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben a kizárási eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vonttól, vagy más személytől. Akinek személyes meghallgatására a kizárási eljárás során szükség van, illetve akinek a meghallgatását az eljárásban kérik azt az Elnökség a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével meghallgatásra megidézi. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tagszervezet képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. Az idézést úgy kell az átvételt is igazoló módon kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző legalább 8 nappal megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kizárási eljárás lezárásaként az Elnökség döntési javaslatot tesz a Küldöttgyűlés felé. A tagszervezet védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a javaslattételt nem akadályozza.
E./ A kizárással kapcsolatos döntést a Küldöttgyűlés kizáró határozatával hozza meg, melyet az átvételt is igazoló módon, 8 napon belül kell postára adni az érintett tagszervezetnek, továbbá a kizárást indítványozónak. A tagszervezet védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a döntéshozatalt nem akadályozza. A kizáró határozatban köteles a Szövetség a tagegyesületet a kizárás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni.
F./ Kézbesítési vélelem: Amennyiben az idézett az idézést, vagy a tagszervezet a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a kizárási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a kizárási eljárás alá vont tagegyesület kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, vagy a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot rajta kívülálló, el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.
G./ Kizárás esetén a tagegyesületi jogviszony az erről szóló választmányi határozat meghozatalával, az abban meghatározott időpontban szűnik meg, Törvényszék előtti megtámadás esetén pedig a Törvényszéki határozat jogerőre emelkedésével.
(13) A tagegyesület megszűnése, továbbá megszűnésének megállapítása, , vagy felszámolása esetén a szövetségi tagsági jogviszony a tagszervezet alapszabálya szerinti határozat, hatósági határozat, vagy törvényszéki határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg szűnik meg.
(14)A tagszövetségi jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.
(15) A tagszervezetek a az Elnökség törvénysértő határozata ellen – ha az alapszabály kivételt nem tesz - elsősorban a Küldöttgyűléshez fordulhatnak jogorvoslati kérelemmel, majd e határozatot a bíróság előtt támadhatják meg. Küldöttgyűlési határozat elleni jogorvoslati fórum a bíróság.
IV.
A SZÖVETSÉG SZERVEI
5. §
(1) A Szövetségnek egyesületi szervei, munkabizottságai vannak. A folyamatos működést a Szövetségi Iroda biztosítja.
a./ Egyesületi szerv tagjává kizárólag tagegyesületi tag választható.
b./ A tagegyesület kiválása esetén megszűnik az egyesületi szervi tagság, kivéve, ha a tag más tagegyesületnek is tagja (kettős tagság). Ebben az esetben mandátuma a választási ciklus végéig fennáll.
(2) Az öt évre (választási ciklusra) választott egyesületi szervek testületként működnek. A Szövetség egyesületi szervei:
- Küldöttgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság.
3./ Állandó munkabizottságok:
- Mandátumvizsgáló (és Választási) Bizottság
- Jelölő Bizottság
A Küldöttgyűlés, további állandó és/vagy ideiglenes munka- bizottságokat, az Elnökség ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre, amelyek nem testületi és nem ügyviteli szervek.
(4) Az állandó munka bizottság, ideiglenes munka bizottság létrehozásakor meg kell határozni annak feladatát, hatáskörét, valamint működésének időtartamát, illetve határnapját.
(5) A munkabizottság vezetője és tagjai megbízásának módjáról a létrehozó egyesületi szervezet dönt. Ideiglenes munkabizottság vezetője és tagja a Szövetség elnöke illetve más testületi tag is lehet.
(6) A Szövetség elnöke részfeladatok elvégzésére, esetenként szak, illetve szakértői csoportot hozhat létre.
Egyesületi Szervek
A.
KÜLDÖTTGYŰLÉS
6. §
(1) A Szövetség döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, mely a szövetségi élet minden kérdésében jogosult dönteni.
(2) A küldöttgyűlésben a tagegyesületet az egyesület elnöke képviseli, kivéve, ha az egyesület alapszabálya szerinti eljárásban küldöttnek más személy került megválasztásra és a mandátumát a küldő tagegyesület a Szövetség felé írásban igazolta.
(3/a) A választott küldöttet akadályoztatása esetén az egyesület elnöke helyettesítheti. A választott küldött és az elnök együttes akadályoztatása esetén a tagegyesület, az Elnöksége egyszeri alkalomra szóló írásbeli meghatalmazásával rendelkező küldöttel (eseti küldött) képviseltetheti magát. A választott, a hivatali és az eseti küldött jogállása a Küldöttgyűlés munkájában azonos.
(3/b) A küldöttek az egyesületük taglétszámával arányos szavazati mandátummal rendelkeznek:
- 10 - 100 főig 1 szavazat
- 101 - 300 főig 2 szavazat
- 301 - 600 főig 3 szavazat
- 601 fő felett 4 szavazat.
(4) A mandátumszámítás alapja az előző év december 31-i taglétszám, újonnan belépő egyesületnél a belépési kérelem beadásának időpontjában meglévő tagok létszám adata.
(5) Küldöttgyűlés összehívása:
a.) A Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37.§ (1) bek.]
A közgyűlést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt küldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény) [Ectv 37§ (2) a.) pont]
b.) Össze kell hívni akkor is, ha azt a
- bíróság elrendeli,
- az ülés céljának és okának megjelölésével a tagegyesületek egyharmada az egyesületi elnökök aláírásával - írásban kéri,
- Elnökség határozatban indítványozza,
- Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességekor teljesíteni, vagy
- a szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedéseket tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.
c.) A közgyűlési meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét éas a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. a maghívóak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésértől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a szövetség szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét) Ectv. 37.§ (3) a) pont]
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyt részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás [Ectv. 38.§ (1) és (2) bekezdés]
d.) A Küldöttgyűlést az Elnök hívja össze.
(4) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály elfogadása és módosítása,
b./ a tagegyesületek kizárása,
c./ az Elnökség beszámolójának, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása.
d./ az önkormányzati testületek létszámának meghatározása, tagjainak és tisztségviselőinek felmentése,
e./ a zárszámadás és vagyonmérleg elfogadása,
f./ a Szövetség tulajdonát képező ingatlanvagyon vétele, megterhelése vagy elidegenítése, az összvagyon 10 %-át meghaladó mértékben. Az összvagyon értéke az, amit a legutolsó jóváhagyott g./ a Szövetség szerveinek tevékenységére vonatkozó főbb irányelvek megállapítása,
h./ az Elnökség által elfogadott Szövetségi éves munkaterv megerősítése, szükség szerint való módosítása.
i./ a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
j./ az éves tagdíj megállapítása,
k./ elnökség javaslata alapján „Tiszteletbeli Elnök” cím adományozása
l./döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
(5) A Küldöttközgyűlés Elnökségre átruházható hatáskörébe tartozik:
a./ az éves költségvetés és a munkaterv megállapítása, az éves pénzügyi beszámoló elfogadása.
b./ a Szövetség tulajdonát képező ingatlanvagyon vétele, megterhelése vagy elidegenítése, az összvagyon 10 %-áig terjedő mértékben.
c./ a Szövetség céljai megvalósításáért végzett munka elismerésére kitüntetés alapítás,
d./A Jelölő Bizottság létszámának a választási cikluson belül bekövetkezett csökkenése által indokolt új tag választása.
B.
E L N Ö K S É G
7. §
(1) Az Elnökség a Szövetség ügyvezető szerve. Tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek ad számot. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37.§ (1) bekezdés. ]
(2) Egy tagegyesületből kizárólag egy elnökségi tag lehet.
(3/a) Létszáma 9 fő. Összetétele: elnök (egyben a Szövetség Elnöke), ügyvezető elnök, mint elnökségi tag, alelnök és további hat elnökségi tag
(3/b) Az elnökség tagjai, név szerint:
elnök: Hegedűs Ákos 8474. Csabrendek, Hegyalja u. 47.
ügyvezető elnök: Császár Erzsébet 8227. Felsőörs Kishegyi u. 1084/6 HRSZ.
alelnök: Sárközi István 8243. Balatonakali, Pacsirta u. 10.
tag: Kaizer László 8200. Veszprém, Gyöngyvirág u. 18/H.
tag: dr. Mohos Gábor 8200 Veszprém, Hold u. 1/4B.
tag: Nagy Sándor 2030. Érd, Aradi u. 43.
tag: Puskás István 8300. Tapolca, Attila köz 1.
tag : Szabó György 1224. Budapest, Diótörő u. 61.
tag: Tamási Zsolt 8360. Keszthely Pammer István u. 6.
(4) Az Elnökség szükség szerint, de évente legkevesebb három alkalommal ülésezik.
Az elnökségi ülésen a Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívott.
(5) Az Elnökséget az Elnök hívja össze. A meghívó tartamára az 6.§ (5) c.) pontban foglaltak vonatkoznak.
(6) Az Elnökséget akkor is össze kell hívni, ha azt
- az ülés céljának megjelölésével négy öt tag írásban kéri, vagy
- azt a Felügyelő Bizottság többségi döntéssel kezdeményezi.
(7) Az elnökségi ülés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza
(8) Az elnökség feladata:
a./ Előkészíti a Küldöttgyűlés tárgysorozatát.
b./ A Küldöttgyűlés által átruházott hatáskörben átadott ügyekben gyakorolja döntési jogosultságát.
c./ A költségvetés keretei között átcsoportosítást végezhet.
d./ A Szövetségnél munkaviszonyban, illetve más polgári jogviszonyban foglalkoztatottak vonatkozásában gyakorolja a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó munkáltatói, ill. foglalkoztatói jogokat.
e./ Dönt a tagegyesületek felvételéről
. Szükség esetén a 4.§ (12) pontban foglaltak szerint jár el. (Tagegyesület kizárása.)
f ./ Jóváhagyja a szövetség működéséhez szükséges és a Küldöttgyűlés jóváhagyási hatáskörébe nem tartozó szabályzatokat .
g./ Jóváhagyja, és szükség szerint módosítja a Szövetség éves verseny és rendezvénytervét.
h./ Kapcsolatot épít ki és tart fenn a bel- és külföldi horgászszervezetekkel
i./ Saját kezdeményezésre és a tagegyesületek javaslata alapján dönt kitüntetések odaítéléséről, a tisztségviselők és társadalmi aktivisták jutalmazásáról.
C.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
8. §
(1/a.) A Felügyelő Bizottság létszáma 3 fő, elnökét és 2 tagját a Küldöttgyűlés választja.
(1/b.) A Felügyelő Bizottság tagjai, név szerint:
elnök Csunyi András 8412. Veszprém, Mesteri u. 49.
tag Győri Margit, 8440. Herend, Vadvirág u. 79.
tag Szedlák Roland 8200. Veszprém, Stadion u. 18/A
(2) Feladata:
a.) Ellenőrzi a Szövetség önkormányzati és egyéb szerveinek működését, - a költségvetési gazdálkodást, -- a Szövetségi Iroda ügy- és pénztárkezelését.
b.) Megvizsgálja a Szövetség költségvetését, zárszámadását, vagyonmérlegét, valamint az ezek alapjául szolgáló okmányokat.
c.) Szakmailag segíti a Szövetség pénzkezelési, és az ügyvitellel kapcsolatos szabályzatainak kidolgozását. Ezeket legalább éves szinten felülvizsgálja, javaslatot tesz az esetleges módosításokra.
d.) Éves tevékenységéről és tevékenysége alapján tett megállapításairól, intézkedéseiről és azok hatásáról írásban ad számot a Küldöttgyűlésnek.
(3) a.) A Felügyelő Bizottság tevékenységét tagjai által elvégzett vizsgálatok alapján látja el.
b.) Az elvégzett vizsgálatok értékeléséhez, döntéseinek kialakításához szükség szerint szakértőket is igénybe vehet.
c.) Intézkedéseit és összegző értékeléseit testületileg hozza meg. A testületi állásfoglalás kialakításában a szakértő már nem vehet részt.
d.) Elnöke, vagy az általa kijelölt bizottsági tag – tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein
(4) Ha a Felügyelő Bizottság a Szövetség szerveinél hiányosságokat állapít meg, annak súlyától függően a következő intézkedéseket teszi:
- kisebb hiányosságokra felhívja a figyelmet és rámutat a helyes eljárásra,
- súlyosabb hiányosság esetén megállapításairól vezetőjén keresztül írásban tájékoztatja az illetékes testületet és intézkedések megtételét kezdeményezi.
Ha a javasolt intézkedések megtétele testületi hatáskörbe tartozik és a testület összehívására jogosult a testületet 30 napon belül nem hívja össze, úgy a testület összehívásáról a Felügyelő Bizottság testületileg intézkedhet.
(5) A Felügyelő Bizottság elnöke irányításával szükség szerint, de legalább minden félévben egyszer ülésezik, összehívásáról az FB elnök gondoskodik. Üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt készít, annak egy példányát a Szövetség irattára részére a Szövetségi Elnökön keresztül átadja.
D.
BIZOTTSÁGOK
9 §
(1) Mandátumvizsgáló és Választási Bizottság
a./ Összetételében részben változó, a küldöttgyűlés testületi munkájához kapcsolódó állandó munkabizottság.
b./ Létszáma 2 fő. A bizottság állandó tagja a Szövetségi Iroda ügyintézője. Másik tagját (egyben vezetőjét) a küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg.
c./ Az ötévenkénti általános tisztújító küldöttgyűlésen a Bizottság létszáma öt fő. Vezetőjét és négy tagját a választói küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg.
d./ Feladata:
- Ellenőrzi és igazolja a tagegyesületi küldöttek mandátumát.
- Megállapítja és hitelesíti a határozatképességet. Rögzíti a mandátumok számát. A küldöttgyűlés teljes időtartama alatt figyelemmel kíséri a határozatképesség és a mandátumok alakulását.
- Nyílt szavazások esetén összeszámolja és rögzíti a szavazatokat.
- Titkos szavazás esetén Szavazatszámláló Bizottságként jár el .Ebben a feladatkörében biztosítja a szavazás szabályszerűségét, az előírásszerű szavazólapokat a küldötteknek ellenőrizhetően kiosztja, ismerteti a titkos szavazás szabályait, biztosítja a szavazás titkosságának feltételeit, felügyeli a titkos szavazás menetét, összeszámolja a szavazatokat, az eredményt választói jegyzőkönyvbe rögzíti és a szavazás eredményét a küldöttközgyűlésnek jelenti. Gondoskodik a szavazólapok biztonságos megőrzéséről majd azok határidőben történő megsemmisítéséről.
(2) Jelölő Bizottság:
a./ A Jelölő Bizottság elnökét és két tagját a tisztújító Küldöttgyűlést megelőző Küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg, mandátuma a teljes választási ciklusra szól.
b./ Feladata a titkosan megválasztandó tisztségekre vonatkozó felelős személyi javaslat beterjesztése. Bizottság vezetőjének irányításával önállóan végzi el feladatát.
c./ Működésének részletes szabályait a választási előírások tartalmazzák.
V.
A SZÖVETSÉG SZERVEINEK VÁLASZTÁSA, MŰKÖDÉSE,
10. § Választást levezető elnök
(1) A tisztújító Küldöttgyűlés levezető elnökére az Elnökség tesz javaslatot. További javaslatokat tehetnek a közgyűlési küldöttek. A levezető elnök személyét az elhangzó javaslatok sorrendjében kell szavazásra bocsájtani. A küldöttgyűlés egyszerű többségi nyílt szavazással dönt.
(2) A levezető elnök feladata a tisztújító Küldöttgyűlési választás lebonyolítása. Mandátuma a tisztújító közgyűlési választás befejeztével ér véget.
(3) Egyes tisztségviselők időközi választása esetén a levezető elnöki funkciót a szövetség elnöke látja el.
Jelölő Bizottság
(4) A Jelölő Bizottság elnökét és két tagját Küldöttgyűlés - az 1. pontban részletezett módon – az ötéves választási ciklusra szólóan választja meg. Mandátuma a tisztújító választás befejezésével szűnik meg.
(5) Feladata a szövetségi tisztségviselők jelölése. A Bizottság vezetőjének irányításával önállóan végzi el feladatát, amelynek során különös figyelmet köteles fordítani:
- a tagegyesületi vélemények legszélesebb körű megismerésére,
- a jelöltekkel történő személyes elbeszélgetésekre,
- a vezető tisztségviselők programjának, elképzeléseinek összegezett bemutatására, többes jelölés esetén a programok ütköztetésére..
Választási Bizottság (Szavazatszámláló Bizottság)
(6) Az állandó (két fős) Mandátumvizsgáló Bizottság a tisztújító közgyűlés – (1) pont szerinti -3 fős ˙Bizottságvezető és kettő tag) megválasztásával bővül öt főre.
(7) Feladata:
- a választási előírások betartásának figyelemmel kísérése,
- nyílt szavazás esetén a szavazatok összeszámlálása,
- titkos szavazás esetén
- a titkosság feltételeinek biztosítása,
- a szavazólapok elkészítése és mandátumarányos kiosztása,
- a szavazás szabályainak részletes ismertetése,
- a szavazatok összeszámlálása és az eredmény jegyzőkönyvbeni rögzítése,
- a választási jegyzőkönyv ismertetése.
(8) A választói Küldöttgyűlés során – a választással összefüggő eljárási kérdésekben – a Bizottság vezetőjét megilleti a soron kívüli hozzászólás joga.
Jelölés:
(9) A tisztségviselők és a testületi tagok személyére elsőként a Jelölő Bizottság vezetője tesz javaslatot. Ezen túlmenően és ezt követően – kizárólag a jelenlévőkre vonatkozóan – személyi javaslatot tehet még a Küldöttgyűlés bármelyik szavazati joggal rendelkező tagja.
(10) Egy tisztségre kettő vagy több személyi javaslat is beterjeszthető (többes jelölés).
(11) A jelöltekkel kapcsolatban vagy a jelöltekhez a választók kérdéseket intézhetnek.
Választás
(12) Nyílt szavazással történő választás és többes jelölés esetében a jelölteket - a jelölést elfogadó nyilatkozatuk után - a jelölés sorrendjében kell szavazásra bocsájtani. A legtöbb szavazatot kapó jelölt nyeri el a tisztséget.
11.§
(1) A küldöttgyűlési küldöttnek jelen alapszabály 6.§ 3/a pontban meghatározott súlyú szavazati mandátuma van.
A Szövetség elnöke akkor rendelkezik szavazati joggal, ha egyben tagszervezeti küldött, azaz a szavazás során a tagszervezeti mandátumát használja.
(2) Szavazati joggal felruházott testületi tagnak, illetve bizottsági tagnak tekinthető
- a küldöttközgyűlés küldöttje, ha delegálását a Mandátumvizsgáló Bizottság elfogadta és mandátumát igazolta,
- az egyesületi szervezet tagja, ha tisztségére szabályszerűen megválasztották,
(3) a.) Az egyesületi szervek határozatképessége:
- Küldöttgyűlés akkor határozatképes ha azon a tagegyesületi küldöttek legalább fele + 1 fő megjelent.
- Az Elnökség határozatképességéhez legalább öt tag,
- A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges.
b.) Amennyiben a Küldöttgyűlés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, akkor változatlan napirenddel az ülés 15 napon belül ismét összehívható. Az ismételten összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erre a meghívóban a figyelmet felhívták.
(3) c.). A (3) b.) pont előírása akkor hatályosul, ha az eredeti (első) meghívóban a fenti +3) b.) pontbani szabályok részletes ismertetésre, közlésre kerültek.
(4) Az egyesületi szervek döntéseiket - eltérő szabály hiányában – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák.
(5) Titkos szavazást kell tartani ha a jelenlévő tagok egyharmada bármely kérdés eldöntésére ezt a szavazási módot nyílt szavazással elfogadja.
(6) A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37§ (2) pont]. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37.§ (3) b) pont]
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelen lévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37.§ (3) a) pont ]
Az elnökség határozatait a elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő kézbesítésével egyidejűleg. [Ectv. 37.§ (3) b9 pont]
(7) Titkos szavazást valamennyi mandátummal rendelkező tag indítványozhat.)
Titkos szavazás megtartására vonatkozó indítványról a Küldöttgyűlés vita nélkül határoz.
(8) Választáskor az tekintendő megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta.
(9) Tisztségviselőkre, valamint az egyesületi szervezetek tagjaira Küldöttgyűlés által megválasztott Jelölő Bizottságnevében annak elnöke tesz javaslatot.
A tisztségviselők személyére a Küldöttgyűlés bármelyik küldötte is javaslatot tehet, feltéve, ha a javasolt személy jelen van. A javasolt személy akkor válik jelöltté, ha megkapja a szavazati mandátumok 1/3-át.
(10) a.) ./Az önkormányzati szervezet összehívója dönt arról is, hogy tanácskozási joggal mely szervek képviselőit hívják meg a testületi ülésre.
b) /A hozott döntéseket 30 napon belül kell eljuttatni a tagegyesületekhez, ez a határidő az egyedi ügyekben hozott döntéseknél 15 nap.
c.) A (10) b.) pontban foglaltak elektromos levél útján vagy a Szövetségi honlap Információs Oldalán (kivéve a személyiségi adatokat) való közzététel útján is teljesíthető.
(12) Az elnök gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az önkormányzati szervek döntései, határozatai megállapíthatók.
(13) A Küldöttgyűléséről jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni, Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság üléseiről emlékeztető készül amelyhez mellékelni kell a hozott határozatokat. Ennek elkészítéséért az elnök a felelős.
(14) Egyéb kérdésekben a testületek maguk határozzák meg működési rendjüket.
VI.
TISZTSÉGVISELŐK
12.§
(1) A Szövetség tisztségviselői:
- Szövetség elnöke, a szövetség alelnöke, a szövetség ügyvezető elnöke és az elnökség tagjai
- Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
(2) A Szövetség elnökét akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök, a szövetség alelnöke helyettesíti.
(3) A tisztségviselőket kizárólagos hatáskörben a Küldöttgyűlés 5 évre választja.
(4) A tisztségviselők felelősséggel tartoznak az őket megválasztó testületnek, tevékenységüket – az ügyvezető elnök kivételével - társadalmi munkában végzik.
(5) Egyedi küldöttgyűlési határozattal tisztségviselő határozott idejű munkaviszonyban, illetve más foglalkoztatás célú jogviszonyban is alkalmazható.
(6) Az előző pont szerinti jogviszony határozott ideje a tisztségviselő mandátumának megszűnéséig tart.
(7) megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a/ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított harmadik napon válik hatályossá.
(8) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akti bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. § (2) bek i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az , akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38.§ (1) és (2) bekezdés]
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a./ a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a szövetség döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be.)
b.a közhasznú szervezettel e megbízatáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály ,másként nem rendelkezik,
c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján létseítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve
d./ az a) – C) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A elügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
VII.
A SZÖVETSÉG ÜGYVITELI SZERVE
13. §
(1) A Szövetség folyamatos működéséhez szükséges operatív feladatokat ügyintézői (ügyviteli) szervezet, a Szövetségi Iroda látja el, melyet az ügyvezető elnök irányít.
(2) A munkavállalókkal kapcsolatban az operatív munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.
(3) A szövetségi iroda szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét az Elnökség hagyja jóvá.
VIII.
A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
14. §
(1) A Szövetséget az elnök és az ügyvezető elnök képviseli, képviseleti joguk általános és önálló,
képviseleti jogukat önállóan, azaz külön – külön is gyakorolhatják.
(2) Az Elnökség további tagjai, vagy a szövetségi irodai alkalmazott csak az Elnök írásbeli meghatalmazás alapján láthatnak el képviseletet.
IX.
A SZÖVETSÉG JOGISZEMÉLYISÉGE ÉS VAGYONA
15. §
(1) A Szövetség jogi személy.
(2) A Szövetség vagyonát ingatlanok és ingóságok, értékpapírok, készpénz és követelések alkotják.
(3) A Szövetség bevételei: tagdíjak, más gazdálkodási tevékenységből származó bevételek, kamatok, adományok, továbbá a Szövetség alapszabályszerű tevékenységéből származó egyéb bevételek és az esetenkénti támogatások, pályázatok.
(4) A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.
(5) A Szövetség a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabály szerint gazdálkodik.
A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE
16. §
(1) A Szövetség törvényességi felügyeletét a Törvényszék látja el.
(2) A Szövetség vonatkozásában a törvényességi ellenőrzést az Ügyészség gyakorolja.
(3) A Szövetség jogszabályi feltételhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja a hatósági ellenőrzés általános szabályai szerint.
XI.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
17.§
(1) A Szövetség csak szövetséggel, egyesülettel egyesülhet és csak szövetségekre, egyesületekre válhat szét (jogutódlással történő megszűnés).
(2) A Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha:
- A Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határozott meg,
- a tagegyesületek kimondják megszűnését,
- az arra jogosult szerv megszünteti.
- A megszűnés feltétele mindegyik esetben, hogy a Szövetség függő vagyoni viszonyainak lezárására irányuló, az Ectv. szerint megfelelő eljárás lefolytatását követően a Törvényszék a Szövetséget a nyilvántartásából törli.
- A Szövetségre a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról, valamint a megszűnésről rendelkező jogszabályokat kell alkalmazni.
- A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott - ennek hiányában a Törvényszék által kijelölt -, a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
- A fennmaradó vagyon sorsáról a Törvényszék a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.
- A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben elsődlegesen a Ptk. és az Ectv., valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény , továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései irányadók, mely jogszabályok keretei között a Küldöttgyűlés bármely itt nem szabályozott kérdésben határozatot hozhat.
Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét a Szövetség Küldöttgyűlése 2016 március 24. napján megtartott ülésén, egyhangú szavazattal fogadta el. A módosított alapszabályi rendelkezések a Bírósági bejegyzés jogerőre emelkedésével lépnek életbe.
Záradék: Alulírott Hegedűs Ákos elnök, mint a Szövetség törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály eddigi Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Veszprém, 2021. december 3.