Rég nem írtam ebbe a rovatba, de mivel a napokban kincset találtam, ezt az örömömet muszály közreadnom. A kincs pedig nem is akármilyen, mert az bizony könyv-kincs, dr. Nádai Magda „Idegenhonos vízi özönfajok" című műve. Ránézésre szép könyv. Kézbe fogva érezni, hogy míves munka. Belelapozva látszik a jó minőség.  Beleolvasva elolvad a vizeket járó, a természetet tisztelve szerető, az utódoknak tisztes tudást nyújtani akaró ember szíve, lelke. Igaz, címét tekintve ’hű de tudományos’, tartalmát nézve viszont igazi, mindenki számára hasznos tudománytár.

A könyv magánkiadásban jelent meg, a köztársasági elnök úr anyagi támogatásával. Az közismert, hogy Áder János szeret is, tud is horgászni. Mi pecások - no meg azért még sokan mások – azt is tudjuk róla, hogy egyben a MOHOSZ horgászati nagykövete. Mint a példa mutatja, nagykövetként is jól dolgozik az elnök úr.

A magánkiadás hamar elfogyott, az utánnyomás lehetősége a megfelelő példányszámú előfizetésen mullik. A kiadó most ezen, az előfizetések összegyűjtésén dolgozik. Ebbe a munkába kívánunk mi is bekapcsolódni. Hogy miért? Mert biztosak vagyunk abban, hogy az „Idegenhonos vízi özönfajok" minden magára valamit adó házikönyvtárnak megbecsült darabja lehet. Mert aki eddig kézbe vette az irodánk asztalán lévő egy szem példányunkat, az rögtön kért is belőle. Mert már előre látjuk az örömöt azon gyerek és ifi horgászok arcán, akik az idei versenyeinken a jó teljesítményeikért a kupa / érem / oklevél mellett ezt a jutalomkönyvet is át fogják venni.  Mert most még csak egy könyvünk van, és azt bizony nem lehet a több unoka között ajándékként igazságosan szétosztani...  Ja és mégegy dologért!  Mert - korrekt módon – aki többet rendel, az olcsóbban kapja! Mi pedig feladatunknak tartjuk azt a plusz munkát, hogy ennek érdekében összegyűjtsük horgászaink igényeit,  majd eljuttassuk hozzájuk a már barátságosabb árú könyvet.

Végezetül egy feladatom maradt, kicsit részletesebben bemutatni magát a könyvet.  Itt nyújtott nagy segítséget a kiadó, Balogh Gyöngyi – ez úton is köszönet érte - aki megküldte azt a bemutató (az első kiadást lehetővé tevő pályázatra készített) anyagot, amelynek átolvasása teljes képet ad dr. Nádai Magda „Idegenhonos vízi özönfajok"c. könyvéről.

A könyvismertető IDE KATTINTVA megnyitható. Az ismertető 5. oldalán szereplő 'Kiadói tájékoztatóban' foglaltak még az első kiadás előtti, akkor tervezett számok, adatok. Az utánnyomásban megjelenő könyv áráról / árairól, a megrendelések lebonyolításáról való részletes tájékoztatót EBBEN a cikkünkben közöljük.

Jövőre 10. alkalommal  kerül megválasztásra az "ÉV hala". Ezen közelgő jubileum alkalmat ad egy rövid visszatekintésre, - a Magyar Haltani Társaság [MHT] adatait alapul véve.

2010. év halának az MHT a Nyúldomolykót szavazta meg. 2011: Kősüllő, itt már "külsösök" is szavazhattak, de nem tudni hányan. 2012: Széles kárász, "tízezres közönséget megmozgató" szavazás alapján. 2013: Menyhal, "több mint hat és félezer" szavazattal. 2014: Magyar bucó, a szavazatok számáról nincs adat. 2015: Kecsege, a szavazatok számáról ismét nincs adat.  2016: Compó, ez első konkrét szavazati adat, 6364 voks. 2017: Harcsa, "több mint ötezer" szavazat. 2018: Balin, 5771 voks. 2019: Vörösszárnyú keszeg, 13613 - 2130 = 11483 szavazat.

Fentieket Tájékoztatásul szedtem össze, nem veszem a bátorságot, hogy ebből a nem túl nagy adatsorból izmos következtetéseket próbáljak levonni. Annyit azért megjegyzek, hogy az elmúlt évi szavazati hajlandóság az előzőeknél lényegesen nagyobb volt. Az is tény, hogy ama 2130 voks erejéig terjedő hekkelési próbálkozást a média igencsak meglovagolta, ami pedig minden eddiginél nagyobb hírverést jelentett az év hala programnak.

Több mint 11.000 szavazat sok, vagy kevés? Nézőpont kérdése. Kíváncsiságból meglehet nézni a többi "Év xx 2019" eredményt, mert bizony van belőlük jócskán, - igaz  nem mindig nyilvános adat a szavazásokban résztvevők száma. Néhány példa az adat nélküliek közül: A 2019. év ásványa a galenit, ősmaradványa a Comlosaurus Carbonis dinoszaurusz lábnyoma, rovara a havasi cincér, gombája a bronzos vargánya, vadvirága a magyar zergevirág. Néhány olyan győztes, ahol a voksolók száma is ismert: 2019.  év madara a gólyatöcs (8993 szavazat), fája a Pécsi Havi - hegyi mandulafa (16423 szavazat),  bogara a havasi cincér (8671 szavazat). Az év embere az 'Amigó a Gyerekekért Alapítvány' önkéntes nyelvtanár csapata (kicsit pontatlanul, 41.000 voks). A 2019. évi legek - koránt sem teljes felsorolását - nem fejezhetem be mással mint a "vidámságot, melegséget, optimizmust és energikusságot jelképező " győztessel, ami nem más mint a Living Coral. Ha valaki nem tudná, ez bizony  a 2019. év színe.

Visszatérve a halakhoz, 11.000 szavazat sok, vagy kevés? Nézőpont kérdése. Én mindig szavazok. Megnyomom a gombot és közben az jár a fejemben, hogy bár ez lenne itthon a legnagyobb nézeteltérés. ( Ugyanis a feleségem rendszerint másik halra szokott voksolni.) De az is az eszemben jár, hogy a majdnem félmilliós horgásztábort  vajon miért nem érdekli jobban ez a játék, azaz jobban fogalmazva, a hasznos ismeretterjesztésnek ez a játékos formája.  No majd jövőre, talán még többen szavazunk...

Idén meg örülök, hogy "mi nyertünk". Mi, akik a Vikár Béla által 1900-ban, a Csongrád vármegyei Szegváron gyűjtött magyar népdal második strófájában némileg lebecsült, de a horgász népség többsége által azért nagyra tartott, szeretett vörösszárnyú keszegre szavaztunk.

Frissítés (2019.01.06.)

Nagy örömömre kedves levélben reagált a fentiekre Harka Tanár Úr (dr. Harka Ákos a Magyar Haltani Társaság elnöke). Leveléből - szíves hozzájárulása alapján - az alábbiakat közzéteszem:

Éjfélkor megint léptünk egyet előre az évek sorában. Most már 2019 az aktuális esztendő sorszáma. Új év, új remények, új feltételek, új játékszabályok, új lehetőségek, no és még sokaknál (sokunknál?) új fogadalmak. Bizony, ebben sincs semmi újdonság, mindez az évváltások hosszú - hosszú történéseinek nagyjából azonos velejárói.  Bizony jó dolog az, hogy  életünkben nagy helyet foglal el a dolgok ismétlődése, mert furcsán, de mégis természetes módon ezek a megszokások mindég magukban hordozzák az újdonságot is.

Természetes tehát, hogy a 2019. esztendő is számos újdonsággal érkezett, és még számosabbat tartogat az elkövetkező tizenkét hónapra is. Ebből a nagy halmazból most kizárólag a horgászatra tekintsünk rá, - lévén, hogy horgász honlapra szánom soraimat.

Nyilvánvaló, hogy ha nem is minden egyes pecás, de  közülük legalább negyed millióan már tudják is a választ arra a kérdésre 'Számukra/számunkra mi a legnagyobb újdonság ez évben?'  hát a "plasztik igazolvány". A Horgászkártya, amely mától minden hazánkban horgászni akaró bel vagy külföldi személy számára kötelező. Szó se róla, hatalmas előrelépés,  hatalmas munka, és a jelenlegi mintegy negyedmilliós regisztráció birtokában most már bátran kijelenthetjük, hatalmas siker. Tehát szó se róla, a feltett kérdésre jó ez a válasz, igaz ez a válasz, de bizony  ez a válasz még nem teljes.

A már regisztráltak, a különböző horgász szervezetekben tevékenykedő tisztségviselők döntő többsége már azt is tudja, hogy a Magyar Horgászkártya egy nagy változás első lépései közül az, amelyik már igazán mindenki által látható, minden horgászt érintő újdonság. Ők már azt is tudják, vagy már sejtik, hogy ez a nagy  lépés csak egy folyamat kezdete, és sorjáznak majd a következő lépések. Tudják, vagy már sejtik, hogy ez annak a stabil alapnak a része, amelyre a megtervezett építmény épül. Gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy ezen építkezés, ez az építmény annál jobb, annál szebb és annál használhatóbb lesz, ha minél több és minél szorgalmasabb kéz vesz részt építésében.

2019. legnagyobb horgász újdonsága pedig az, hogy nem kevés és bizony nem könnyű előkészítést követően ez a nagy építkezés ma elkezdődött. A mai, január elsejei MOHOSZ már nem az a MOHOSZ amely tegnap volt. A magyar horgászmozgalom ma már nem ugyanaz mint az eddigi, olyan amilyen még sohasem volt.

Bizony nagy és fellengzősnek tűnő kijelenések ezek, pedig nem azok. Nem azok mert jogszabályi előírásokra alapozódnak. Azokra a 2018. december 31.-én életbe lépett törvényi rendelkezésekre, [2018:CXI tv. 124.§] mely szerint a Magyar Országos Horgász Szövetség, azaz a MOHOSZ mától közfeladatokat ellátó civil szervezet. (Némi büszkeséggel egészítsük ki, az ország  legnagyobb civil szerveződése.)

Ezzel a - nem kevés társadalmi elismerésre épülő -  megváltozott új jogi helyzettel igen sok, igen jelentős új lehetőség tárháza nyílik meg a horgász szervezetek, és így a horgászok előtt Tegyük mindjárt hozzá, mindez igen sok és igen jelentős, felelősségteljes munkát is igényel horgász mozgalmunk minden szintjén. És nem kell hozzátenni, mert a dolgok természetéből adódóan mindennek igen komoly, elkötelezett számadás és elszámolás a velejárója.

Ez a helyet most, amikor újévi köszöntőt szeretne mondani a vizet járó ember.. A magyar köszöntők mindig kétlényegűek. Felköszöntünk valamit vagy valakit és azonnal hozzáfűzzük a jókívánságunkat is.

Így nekem sincs most más feladatom mint, hogy kérjem
-  közösen és jó szívvel köszöntsük az új magyar horgászmozgalmat, és egyben
- kívánjunk egymásnak, magunknak, mindenkinek okos hozzáállást, elkötelezett jó munkával való közreműködést ebben    a nagy munkában.

Az egyesületi "beiskolázottaink" körében igyekeztem gyűjteni  a horgászregisztrációs oktatás tapasztalatait.. A sok pozitív vélemény mellett  (köztük a legígéretesebbek: "Nem is olyan bonyolult. Fog ez menni...", de a díjnyertes: "No ez már nem a SZÁK!") azért akadt némi kritika is. Köztük visszatérő felvetésként többen  is azt nehezményezték, hogy egy sor kérdésre az oktatók - akiket egyébként jóformán mindenki csak dicsért! - nem adtak konkrét választ. Ide egy kis magyarázat tartozik.  

A HORINFO egy fokozatosan kiépülő komplex informatikai rendszer, melynek  első és alapvető blokkja a horgászregisztráció. Kiemelkedően fontos ennek a blokknak az üzemeltetése, üzemelése, hiszen ezen keresztül kerül be a rendszerbe majdnem félmillió horgász adata,  és erre az adatbázisra épülnek majd rá a soron következő funkciók,   A horgászregisztrációval kapcsolatos oktatási sorozat kizárólag ennek az első blokknak a megismertetésére, kezelésének megtanítására irányult. Az oktatók feladata ennyi, se több se kevesebb.  Természetes, hogy igen sok egyéb kérdés is felmerül/t a tisztségviselők körében. Van amelyekre kész a válasz, és vannak még pontosítandó válaszok is, hiszen a rendszer fejlesztése folyamatos, az egyes elemek tesztelése a fejlesztésben résztvevők mindennapi feladata. Győzzük le természetes kíváncsiságunkat, haladjunk szépen sorjában, és ha odaérünk a következő lépcsőhöz, akkor vesézzük ki a részleteket, de akkor aztán alaposan. 

Még egy, sokaknál nyitott kérdés amely viszont kimondottan a regisztrációhoz tartozik, de a jelek szerint nem mindenütt, nem mindenkinél sikerült egyértelműen tisztázni.  Ez pedig a következő. Miért kell beírni a horgász  2018. évi egyesületi tagságát és tagdíj fizetését? És ha hamis adatot ír be? És ha több egyesületet is megjelöl, de csak egyben tag? Ha tagja az egyesületnek, de azt nem írja be? stb, stb...

Fontos tudni,hogy most az "őszi regisztráció" során se nem keletkezik, se nem szűnik  meg egyesületi tagság. Ha nem módosul a tagság, akkor pláne miért kell a tagságot bejegyezni?
Azért mert amikor jövő év elején ismét jön a horgász a  "Magyar Horgászkártya" tulajdonosaként  tagsági díjat, ESZH -t fizetni (most már bélyegnyaldosás nélkül!), állami jegyet  váltani, területi engedélyt vásárolni, akkor már élesben kell a jogszabály által kötelezően előírt egyesületi tagság adatait rögzíteni, de már nem kell az  ezernél is több egyesület közül a megfelelő(ke)t kikeresni, hiszen az már  horgásztársunk adatai között rendelkezésünkre áll.

Ráadásként még egy megjegyzés: A központ felkészítő előadójától hallottuk, hogy a HORINFÓ  egyenlőre az  Egységes Horgász- és Horgász Szervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program születéskori neve, pontosabban a munkaneve. Nem rossz név, nagyon sokan már meg is szoktuk. Örülnénk ha felnőtt korában is HORINFÓ maradhatna...

Néhány éve még egy meglévő állandó feltétel  (Balatonalmádi Vizimúzeum működése ) és egy ritka, esetleges feltétel  (néminemű szabadidő) találkozása során szívesen időztem Gyuri bá' (Gönci György) "olvasószobájában". A régi horgász és egyéb lapok böngészése során a vitathatatlan kedvencek a Halászat folyóirat 1900-as kezdő éveinek lapszámai voltak. Ilyen előzmények után lelkes, nagy örömmel fogadtam Zellei Ágnes mohoszos hiradását, mely szerint "A Herman Ottó Intézet munkatársai digitalizálták az 1899. és 2017. között megjelent összes Halászat folyóiratot." A lapok Magyarország Kormányának Halgazdálkodási  honlapján olvashatók. Jó szívvel tudom ajánlani minden szakember, minden vizeket járó ember és minden kedves olvasónk számára a folyóirat digitalizált lappéldányainak böngészését, olvasását, amelyek INNEN is elérhetők.