Forrás: MAHOR

A hosszabb ideje tartó aszályos időjárás következtében megszaporodtak a vizek állapotáról szóló sajtójelentések, így többek között a Velencei- tó apadásával,  valamint hal elhullásával kapcsolatban is. A hiteles tájékoztatás érdekében a Magyar Országos Horgász Szövetség  ma [2022. augusztus 17.] az alábbi közleményt adta ki:

"Sajnos az évszázad aszályának újabb következményeként, a tartósan meleg időjárás és a rendkívüli mértékű vízhiányos állapot hatására a 2021. évi jelentős mértékű nyári halpusztulások után, 2022. július utolsó hetétől újra egy jelenleg még mérsékelt volumenű, de elhúzódó jellegű, egyre inkább fajspecifikus halpusztulás alakult ki a Velencei-tavon. A hiteles tájékoztatás érdekében, az eddig ismert adatok alapján a MOHOSZ OHSZK ismerteti a jelenlegi helyzetet, s egyben jelzi, hogy valamennyi médiumot újra e formában kívánja tájékoztatni, kérve a közlemény pontos átvételét. 

Alapvetés és a szándékos hangulatkeltés elkerülése érdekében első helyen rögzítendő, hogy a MOHOSZ számára jelenleg rendelkezésre álló mérési eredmények alapján a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról megfelelő minőségű. A víz mennyisége és „halas” (halélettani) minősége alapján azonban a jelenség észlelése előtti napokban már reálisan várható volt, hogy igen nagy eséllyel és ekkor már védhetetlenül újra be fog következni ez a sajnálatos esemény, a valódi kérdés csak az elhullás mértéke volt. 

Megelőző védekezésként a tó keleti medencéjében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Dinnyési-kikötő öbleiben pedig a MOHOSZ Kirendeltsége már hosszabb ideje folyamatosan üzemelteti a hajnali órákban a levegőztető berendezéseit a kárenyhítés érdekében. A MOHOSZ ezúton is megköszöni a szakemberek áldozatos munkáját. Tény, hogy az újabb kánikulai napok, majd a várt hétvégi erős frontbetörés halélettani következményi hatásai kiemelt kockázatot jelentenek a további halpusztulás kialakulására is.

A 2022. évi nyári halpusztulás első heti hullámában, többségében a dinnyési kotráson volt tapasztalható elhullás. Az elpusztult halak túlnyomó részét – darabszám tekintetében – karika- és dévérkeszeg fajok egyedei adták, de mellettük növendék (tavalyi ívásból származó) korosztályú és nagyobb méretű süllők, balinok és néhány 2-3 kg körüli csuka is összegyűjtésre került, az összegyűjtött és ártalmatlanításra elszállított mennyiség 230 kg volt. 

Augusztus második hetében jelentkezett a halpusztulás második hulláma, mely a tó területén szórványosan (elsősorban a Lángi-tisztás, a dinnyési kotrás és az Evezőspálya területén) napról-napra jelentkezik kisebb napi mennyiségekben. Ebben az időszakban egy kevés keszeget (néhány 10 kg) és néhány amurt (5 db) nem számítva, ez a pusztulás szinte kizárólag a harcsa fajt érinti (közel 200 db összegyűjtött tetem), amely a faj teljes korosztályát sújtja (0,5 kg-tól 90 kg-ig), benne a legnagyobb arányban az 5-20 kg közötti egyedeket. Az elmúlt másfél hét alatt összegyűjtött és ártalmatlanításra elszállított haltetemek tömege 1300 kg. A halegészségügyi vizsgálatok még folynak, de igen nagy a valószínűsége annak, hogy az elhullások zömét egy fajspecifikus (emberre természetesen nem veszélyes) harcsavírus aktiválódása okozhatja.

A MOHOSZ hivatásos halőrei minden nap gyűjtik kereséssel vagy bejelentés alapján a tóból előkerülő elhullott példányokat a későbbi ártalmatlanításra történő elszállításig. A haltetemek elszállítási, ártalmatlanítási eljárását és annak költségeit közfeladat-ellátása keretében a halgazdálkodásért felelős horgászszövetség biztosítja. Aki önkéntesként csatlakozni kívánna a tetemek összegyűjtéséhez, az a tavalyi évhez hasonlóan az összegyűjtött halakat – valamely elérhetőség formájában (pl. bejelentő telefonszámon) előzetesen egyeztetve – a helyszínen hagyhatja, melyeket munkatársaink később rövid időn belül összegyűjtenek, vagy azokat akár a Velencei-tavi MOHOSZ Kirendeltségen le is adhatja. Igény esetén gyűjtő-, illetve cserezsákot biztosítunk.

Fontosnak tartjuk újra felhívni a figyelmet arra, hogy a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása, az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége sürgetően egy hosszú távon fenntartható mesterséges vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, valamint ezzel párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli. A MOHOSZ a vízpótlásra vonatkozó szakmai javaslatát már tavaly megtette. Kiemelendő, hogy a feladatok megvalósításának igen jelentős forrásigénye miatt a vízpótlás megvalósítása csak kormányzati szintű támogatással képzelhető el, és e feladatot – a halgazdálkodáson, a halállományon messze túlmutatva – a térségi turizmus fennmaradása, az itt élők életminősége érdekében egyaránt kiemelt prioritásként szükséges kezelni. A MOHOSZ a rendelkezésre álló eszközeivel, érdekképviseleti lehetőségeivel mindent meg kíván tenni a tó megmentése érdekében.

A készenlét, a monitoring a jövőben is folyamatos lesz, érdemi változás esetén újra tájékoztatjuk a közvéleményt. Ezúton is köszönjük a térségi összefogást, a haltetemek összegyűjtésében ismét résztvevő civil önkéntesek önzetlen segítségét!"

                                                                                                                                         MOHOSZ Elnöksége

Stratégiai cél a hazai természetes vizek halállományának fejlesztése az ívóhelyek rehabilitációjával, valamint az önfenntartó állományok megóvása - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, a Magyar Országos Horgász Szövetség  2021-es közfeladat-ellátási beszámolója kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

   Az agrártárca vezetője ismertette: négy év alatt 75 százalékkal nőtt a regisztrált horgászok száma, a 2018-as 440 ezerről 2021-re csaknem 777 ezerre.     Nőttek a MOHOSZ bevételei is, miután a halgazdálkodás fő állami bevételét képező állami halász- és horgászjegy ellenértéke, illetve a fogási napló díja 2019-től közvetlenül a szervezethez került. Így a 2019-es 980 millió forintról 1,5 milliárd forint fölé emelkedtek a közvetlen bevételek - közölte. Felidézte, hogy 2017-től a MOHOSZ hasznosítja a horgászatra alkalmas, állami tulajdonban lévő természetes vizeket, 2019-től pedig a horgászszövetség közfeladat-ellátó szervezetté vált.
    A miniszter hangsúlyozta: a MOHOSZ saját bevételeinek kialakításán túl az agrártárca a halgazdálkodási ágazatba visszaforgatott központi költségvetési támogatásból a horgásztársadalomnak nyújtott szolgáltatások javítására is szánt forrásokat. Példaként említette, hogy a halgazdálkodásra jogosultak eszközparkjának fejlesztésére tavaly és tavalyelőtt összesen 220 millió forint jutott. Ennek a fejlesztésnek a koordinációja is a MOHOSZ közreműködésével valósult meg.
    Elmondta: a haltermelők és a rekreációs célú halgazdálkodási hasznosítók együttes érdekeit szolgálta az az egyedi intézkedés, amelynek keretében 2020-ban állami forrásból 800 millió forint értékben került magyar hal az állami tulajdonban lévő vizekbe.  A halgazdálkodási vízterületek bővültek, ami jelzi, hogy folyamatosan nő az igény a halgazdálkodási hasznosításra és a hozzá kapcsolódó tevékenységek legalizálására.
    A miniszter kiemelte a természetes vizek és a bennük élő őshonos halállomány védelmét, valamint az inváziós fajok elleni védekezést. Jelezte, hogy az Agrárminisztérium közreműködik egyebek mellett a horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégia kialakításában és megvalósításában is.
    Nagy István kitért arra, hogy olyan aszály sújtja az országot, olyan alacsony a természetes vizek szintje, amire nagyon régen nem volt példa. Mint mondta, ez nagy kihívás a horgászok, halászok, haltermelők és minden gazdálkodó számára, meg kell ugyanakkor látni a lehetőséget is.
  Magyarország nagyon komoly beruházásokra készül a vízvisszatartás és a vízgazdálkodás terén, olyan tározótavakat, vízfelületeket szeretnének létrehozni, amelyek lehetőségeket teremtenek a jövő haltermelői, horgászai számára is - fogalmazott a miniszter.