Új egzotikus halfaj honosodott meg Magyarországon. A fokozottan védett lápi pócnak eddig ismeretlen lelőhelyeire bukkantak a Hanságban. Eltűntek a küllők a Csíki-medence vizeiből. Egyre több a balin a Tisza-tóban.
Számos új kutatási eredmény mellett ezekről is beszámoltak a X. Magyar Haltani Konferencia előadói.
A Magyar Haltani Társaság szervezésében 2014. július 11‒12-én Tiszafüreden tartott rendezvény a 100 éve elhunyt Herman Ottó emléke előtt is tisztelgett. A magyar tudományos haltant is megalapozó sokoldalú tudós munkásságát Vida Antal, az emlékév főszervezője idézte fel. A konferencia két napján több mint 30 előadás hangzott el. Az öt országból érkezett 80 fős közönség megnyugvással fogadta Erős Tibor tihanyi kutató szavait arról, hogy a Marcal élővilága a 2010. évi vörösiszap-katasztrófát követően napjainkra gyakorlatilag regenerálódott. Kevésbé derűs hírként Harka Ákos, a haltani társaság elnöke jelentette be, hogy illegális betelepítés révén az afrikai eredetű, akváriumi halként forgalmazott bíborsügérnek önfenntartó állománya alakult ki a Hévízi-tóban. A betelepítés nemcsak azért elítélendő, mert törvény tiltja, hanem azért is, mert ez a szép, de agresszív faj veszélyt jelenthet az ott őshonos törpenövésű vadpontyokra. Öröm az ürömben: Várkonyi Levente, a gödöllői Szent István egyetem kutatója ugyanezen a konferencián arról számolt be, hogy több sikertelen próbálkozás után most végre magában a Hévízi-tóban sikerült munkatársaival megoldaniuk a veszélyeztetett halak indukált szaporítását.