V-15/2021. sz. határozat: A horgászszövetség 2021-2024. évi stratégiai célkitűzéseiről
1. A Választmány áttekintette, megtárgyalta, majd elfogadta a hátralévő, 2021-2024. évi ciklusidőszakra vonatkozó horgászszövetségi stratégia meghatározására vonatkozó elnöki előterjesztést és ennek alapján meghatározta a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) stratégiai célkitűzéseit.
2. A Választmány megállapítja, hogy a MOHOSZ Magyarország legnagyobb, több mint 700.000 szervezett horgászt és mintegy 1200 horgászszervezetet tömörítő, az állami tulajdonú természetes vizek döntő többségét hasznosító hálózatos civil szervezete és kinyilvánítja, hogy továbbra is ezen jelentős, társadalmi szintű felelősség vezérli szervezetstratégiai döntéseit.
3. A MOHOSZ a horgászok, ezt követően a horgászszervezetek, továbbá a horgászati célú halgazdálkodást, valamint a horgászati célú haltermelést folytató civil és gazdasági szervezetek országos érdekvédelmét és érdekképviseletét, valamint az országos sportági szakszövetségi feladatokat együttesen, komplex megközelítéssel, a transzparencia jegyében kívánja ellátni.
4. A MOHOSZ deklaráltan hárompólusú érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, de e tevékenységét tekintve is elsődlegesen a horgászok, mint szolgáltatást igénybe vevők; az őket tömörítő horgászszervezetek, a horgásztatók, mint szolgáltatók (egyben vevők); valamint a horgászati célú haltermelés megerősítése érdekében több tekintetben a haltermelők (eladók) érdekében jár el, mely feladatellátás során célkitűzése, hogy az egymásnak sokszor ellentmondó igényeket, elvárásokat szinergiába, vagyis a közös célért való közös cselekvés és együttes működés lehetőségébe helyezze.
5. A MOHOSZ ellátott szerteágazó közfeladat-ellátása nem cél, hanem hatékony eszköz a stratégia és a feladatok sikeres megvalósítása, az ügyviteli szolgáltatások elektronizációja és a horgászszervezetek működésének egységesítése, hatékony gazdálkodásuk segítése, támogatása érdekében.
6. A közfeladat-ellátás érdekében a vagyonkezelési jog gyakorlásának lehetősége és felelőssége támogatott minden olyan vízterület, ingatlan, építmény, létesítmény esetében, ahol a horgászat és a horgásztatás, a horgászszervezet által biztosított horgászturisztikai szolgáltatások kizárólagosak vagy elsődlegesek a hasznosítás oldaláról.
7. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a közfeladati források terhére megállapított szövetségi támogatásokból - elsődlegesen az egyszerűsített ügyvitelű, nyílt és átlátható horgászszövetségi pályázati rendszeren keresztül - csak az a horgászszervezet, valamint a MOHOSZ szervezetével stratégiai- vagy együttműködői partneri jogviszonyban, státuszban lévő egyéb szervezet vagy gazdasági társaság részesülhet, amely a megítélt támogatásokat kizárólag halgazdálkodási, horgászati célú haltermelési, valamint horgászturisztikai célokra fordítja, továbbá a választmányi döntésekkel meghatározott működési minimumfeltételeket, egyéb működési és támogatási feltételeket, előírásokat betartja, működése és tulajdonosi szerkezete átlátható, továbbá igazoltan köztartozás-mentes.
8. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői pozícióban lévő horgászszervezeteknek a választmányi döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeket, előírásokat be kell tartaniuk, ellenkező esetben a legsúlyosabb szankcióként a horgászszövetségi szervezeti rendszerbe való tartozásuk mellett az alhaszonbérlői (halgazdasági hasznosítói) státuszuk és az állami horgászjegyekre, egyéb horgászokmányokra vonatkozó forgalmazási lehetőségük is megszüntethető.
9. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a választmányi döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeken túl mérhető többletminőséget, elkülöníthető többletszolgáltatásokat nyújtó horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői pozícióban lévő horgászszervezeteknek a választmányi döntésekkel meghatározott horgászszövetségi támogatási rendszer normatív elemein túl a fejlesztési támogatások rendszeres elérését és azok ellenőrzött igénybevételét biztosítani kell.
10. A horgászszövetségi közfeladatok ellátója, a közfeladat-ellátás felelőse az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK), mely szervezet minőségi működését, munkavégzését mindenkor biztosítani, a horgászszervezeteknek támogatni kell.
11. A MOHOSZ OHSZK egyik fő feladata egy átlátható és költséghatékony központi horgászszövetségi támogatási rendszer kialakítása és működtetése – mellyel a támogatási rendszerbe vonható források, többletforrások horgászszervezetek, társszervezetek közötti optimális forrásallokációja is biztosítható –, egyben a forrásfelhasználások törvényességi ellenőrzése, hatékonysági elemzése.
12. A MOHOSZ kiemelt szervezetfejlesztési célja az OHSZK által ellátott egyes feladatok decentralizációja, ennek érdekében a meglévő Kirendeltség megerősítése, új Kirendeltség alapítása, továbbá a tagszövetségi ügyviteli központok, Ügyfélszolgálati Irodák megerősítése, ott a horgász kiszolgálás, valamint a horgászegyesületi ügyvitel intézményesített támogatása.
13. A MOHOSZ tevékenységével, bevételi forrásaival az OHSZK szervezetén keresztül kiemelten támogatja a horgászokat támogató, számukra értékarányos többletszolgáltatásokat nyújtó horgászszervezeteket, ennek érdekében elrendeli az elsődlegesen létszámalapú normatív szervezetfinanszírozás fokozatos felváltását a feladatalapú normatív működési-, a teljesítményalapú kiegészítő működési-, valamint a pályázati alapú cél- és fejlesztési támogatási szervezetfinanszírozásra, s az Egységes Szövetségi Hozzájárulásból (ESZH) a tagszövetségi feladatellátást is fokozatosan ezen elvek mentén kívánja finanszírozni.
14. A MOHOSZ képviseli, egyben tevékenységével, pályázati rendszerei forrásaival támogatja a horgászat költségeinek kedvező szinten történő tartását, a horgászat lehetőségének széles körű, kedvező biztosítását, egyben feladatául rögzíti a technológiai fejlődés lehetőségeinek és az etikus horgászat követelményeinek az összehangolását.
15. A MOHOSZ kiemelt közfeladat-ellátó infrastruktúra fejlesztési célja a Központ és a Kirendeltségek a kor színvonalának megfelelő át- és kialakítása.
16. A horgászszövetségi közfeladatok ügyviteli ellátásának kiemelt eszköze a felhőalapú, Egységes Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program (HORINFO), melynek minőségi működését, további fejlesztését az OHSZK a horgászszervezetek támogatásával mindenkor biztosítani köteles.
17. A HORINFO kizárólagos szövetségi tulajdonban kell, hogy maradjon, a további üzemeltetési, fejlesztési konstrukcióktól függetlenül.
18. A MOHOSZ szervezetfejlesztési célja a HORINFO Ügyfélszolgálatának középtávon történő OHSZK szervezeti integrációja.
19. A MOHOSZ kiemelt HORINFO fejlesztési célja digitális átállás megvalósítása, a teljes horgászati okmányolási folyamat elektronizálása, az online értékesítési formák, csatornák támogatása.
20. A MOHOSZ támogatja az általános horgász személyi azonosítást biztosító Magyar Horgászkártya (MHK), mint horgászokmány további fejlesztését, az MHK egyéb funkciókkal való ellátásának lehetőségét.
21. A MOHOSZ támogatja a területi jegyek további egységesítését, elektronizációját, az elektronikus értékesítés kiszélesítését, továbbá az országos összevont területi jegyrendszer fenntartását és fokozatos továbbfejlesztését.
22. A MOHOSZ támogatja az idén már a 75. évfolyamot felmutató Magyar Horgász magazin, mint a nyomtatott sajtó egyik jelentős értékének fenntartását.
23. A MOHOSZ stratégiája értelmében a hazai „horgász-halas” szektor (a továbbiakban: szektor) magyarországi halgazdálkodást, haltermelést, az ezzel kapcsolatos keresleti és kínálati igényeket, szakmai és társadalmi, rekreációs szolgáltatásokat nyújtó, igénybe vevő és támogató szervezetek és személyek, azok szellemi és gazdasági teljesítményének összessége.
24. A MOHOSZ stratégiája a szektorban öt ágazatot, így a horgászati célú halgazdálkodást; a horgászcikk és etetőanyag gyártást, kereskedelmet; a horgászati (telepítési) célú haltermelést; a „halas” oktatást és képzést, kutatás-fejlesztést és innovációt; valamint a horgászturizmust különít el és kinyilvánítja, hogy minden ágazat támogatásában, érdekképviseletében és érdekvédelmében érdekelt.
25. A MOHOSZ a magyarországi horgászturizmust az aktív- és ökoturizmus sajátos ötvözeteként, de önálló ágazatként és egyben fogalomként értelmezi.
26. A MOHOSZ stratégiája az ágazatokon belül elkülöníthető, kiemelt specializációként támogatja a folyamatos vízi- és vízparti élőhely- és környezet fenntartást, fejlesztést és a természeti értékek indokolt mértékű védelmét; a felelős h vatásos és társadalmi halőrzést; a standard és preferált őshonos halfajok tervezhető szaporítását, nevelését, majd egynyaras korosztálytól történő extenzív termelését; a gyakorlati orientációjú tógazda, horgászvezető, szakmérnök képzések folyamatos lebonyolítását és támogatását; a horgászattal, horgásztatással összefüggő aktív- és ökoturizmus elemek, fejlesztések megvalósítását.
27. A MOHOSZ stratégiája ágazatközi specifikumokként (sajátosságokként) támogatja a világ élvonalába tartozó nemzeti horgászsportot, az egészséges hazai hal fogyasztását, az ügyfélbarát halgazdálkodási szakigazgatást, a minőséget és biztonságot védő halegészségügyet, az érték- és élményarányos, szolgáltatói szemléletű horgásztatást és a horgászvezetést, valamint az egyéb vízparti szolgáltatások széles spektrumú nyújtását.
28. A MOHOSZ véleménye szerint a szektor társadalmi jelentősége elsődlegesen nem a GDP hozzájárulásban, hanem a széles személyi kört érintő rekreációs (többlet)szolgáltatások és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában, valamint a vízvisszatartás, kapcsoltan a mikroklíma támogatás katalizátori szerepében érhető tetten, figyelemmel az évszázados halászati hagyományokra és a nemzeti horgászsport jelen sikereire is.
29. A MOHOSZ a szektor társadalmi jelentőségére is tekintettel támogatja és kéri az állami-, vagy többségi állami tulajdonban lévő vizek kijelöléses eljárással történő tartós haszonbérbe adását a horgászszervezetek részére, s egyben az ÁSZF alapú alhaszonbérleti szerződések előírásainak érvényesítésével szakmai felelősséget vállal az alhaszonbérlő horgászszervezetek átlátható, költséghatékony és non-profit jellegű halgazdálkodási, valamint kapcsolt horgászturisztikai tevékenységéért.
30. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a halászat, a halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része, a nemzeti örökség hordozója, ugyanakkor tény, hogy alacsony jövedelmezősége, magas élőmunka igénye és fokozott természeti kockázati, magas párhuzamos igénybevételi (vízhasználati) kitettsége okán az ágazat különösen sérülékeny, ezért tartósan az átlagnál nagyobb nemzeti támogatásra szorul.
31. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a múlt, a hagyományok tisztelete és a jelen tapasztalataira alapozott jogos igény a jövő biztonságának megteremtésére folyamatos szakmai és közösségi együttműködést, érdekképviseletet és érdekérvényesítést igényel, ideértve a hagyományőrzés okán a Szellemi Kulturális Örökség listáján szereplő és az UNESCO által védett tevékenység, a rekreációs halászat fenntartását is.
32. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy korunkban már nem létezhet a víz és hal emberi jelenlét, beavatkozás és igénybevétel nélkül, így nem lehet prioritás a „természetvédelmi szemlélet kizárólagossága”, de ugyanakkor a jogos és arányos természetvédelmi szempontok eltörlése sem.
33. A MOHOSZ a szektor nevében is igényli és támogatja a 2021-2027. évi európai uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó MAHOP Plusz program forrásainak megfelelő mértékű, a magyar agrárium egyéb szektorai támogatásának arányaival összevethető mielőbbi meghatározását, annak gyors és egyszerűsített eljárásokkal történő, önrész biztosítása nélküli horgászszövetségi és kedvező önrésszel biztosított horgászszervezeti, valamint konzorciális igénybevételét, különös tekintettel az élőhelyfejlesztési programokra, benne a MOHOSZ „Magyar halbölcső” programjának támogatására.
34. A MOHOSZ igényli és támogatja a magyar haltermelés és halgazdálkodás MAHOP Plusz program forrásai mellett nemzeti forrásként, vagy forráskiegészítésként elsődlegesen az ökoszisztéma-szolgáltatások ellentételezésére nyújtott, a magyar agrárium egyéb szektorai támogatásának arányaival megegyező mértékű támogatását.
35. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében azonnal szükségesnek tartja a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős természetes vizeken, valamint az egyéb vizeken és kiemelten a termelő tógazdaságokban óriási károkat okozó kárókatona-állomány szabályozására, a károk felmérésére és a kártalanításra, vagy a kárenyhítésre vonatkozó jogszabályok megalkotását vagy módosítását, a szükséges források önálló, vagy más támogatási formákhoz kapcsolt biztosítását.
36. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében már a közeljövőben szükségesnek látja állandó, országos vagy regionális hatáskörű ökológiai halászcsoportok felállítását, folyamatos foglalkoztatását és számára a feladathoz szükséges pótforrások biztosítását a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős természetes vizeken az idegenhonos invazív halfajok visszaszorítása érdekében szükséges beavatkozások (szelekció, állománymentés) fokozottabb ellátására.
37. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a víz, mint természeti erőforrás és nemzeti kincs megtartásának érdekében, a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében legkésőbb középtávon szükségesnek látja a sokszor több évtizedes műszaki rekonstrukciós, rehabilitációs lemaradásban lévő víztározók, haltermelő tógazdaságok ütemezetten végrehajtott, programszerűen finanszírozott kotrását, felújítását, bővítését.
38. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a horgászok az egyetlen jelentős (a legnagyobb) társadalmi csoport, akik a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúra fejlesztéshez még nem kaptak kiemelt kormányzati támogatást, ezért kéri a horgászati célú Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégiáról (NHHS) és az Országos Horgászati Hálózati Programról (OHHP) szóló, 1526/2016. (IX.29.) sz. Korm. határozat (Kormányhatározat) áttekintését, aktualizációját, a források időmúlásra, árindexváltozásra való tekintettel is történő ismételt meghatározását, majd Kormányhatározat és az OHHP fokozatos végrehajtását.
39. A MOHOSZ a hazai horgászturizmus koordinációját ellátó szervezetté szeretne válni, így az NHHS alapján is kéri a horgászturizmus állami turisztikai rendszerbe és stratégiába történő beillesztését, egyben az OHHP megvalósítása érdekében elfogadja a Magyar Turisztikai Ügynökség, vagy az egyéb kijelölt szervezet szakmai felügyeletét.
40. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri a TOP Plusz program turizmusfejlesztési pályázati kiírásainál a horgászturizmust támogató javaslatai beépítését, egyben azt a lehetőséget, hogy a horgászturisztikai fejlesztés tervezett helyszínéről, tartalmáról egyeztetni legyen szükséges a MOHOSZ szervezetével.
41. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja olyan, térségi – lehetőleg vízparti – komplex horgászturisztikai standard és kiemelt szolgáltatási pontok (kiemelt pontok esetén a vendéglátással, szálláshelyszolgáltatással és egyéb turisztikai szolgáltatásokkal bővített funkció értendő) létesítését és fenntartását, melyek a közvetlen horgászati szolgáltatások helyszíni biztosításán túl a természetes vízi halgazdálkodásnak, valamint a szerteágazó horgászszövetségi közfeladat-ellátásnak is tartós bázisául szolgálhatnak.
42. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja a horgászkikötők fejlesztését, s e kikötőkre, valamint kapcsoltan a horgászvezetői (guide) szolgáltatásokra és a horgászhajókra, valamint a horgászcsónakokra és kajakos horgászatra vonatkozó jogi szabályozások egyszerűsítését.
43. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri valamennyi érintett kormányzati, önkormányzati szervtől és szervezettől, hogy a pályázati kiírásainál, tervezett vízparti beruházás inál, üzemeltetési döntéseinél vegye figyelembe a horgászat és a horgászturizmus értékeit, jogos igényeit és lehetőségeit, biztosítsa a horgászszervezetek számára a szükséges előzetes egyeztetés lehetőségét.
44. A MOHOSZ igényli és támogatja a halgazdálkodási jog gyakorlásának és gyakorlóinak fokozott jogszabályi védelmét, különös tekintettel a többcélú hasznosítás során a vagyonkezelő, önkormányzati hasznosító és egyéb érintett szervek, szervezetek részéről felmerülő anyagi ellenszolgáltatási és szolgáltatási korlátozó igényekre, a növekvő horgászlétszám mellett csökkenő horgászati lehetőségekre.
45. A MOHOSZ igényli és támogatja az orvhorgászok, a horgászat jogszabályban rögzített szabályainak szándékos és súlyos, valamint ismétlődő megszegését elkövető személyek, valamint a horgászatot indokolatlanul és jogsértően korlátozó személyek és szervezetek okozott kárral arányos, megfelelő mértékű (méltó) büntetését.
46. A MOHOSZ támogatja a kötelező egyesületi tagság fenntartását, egyben kizárja a kötelező egyesületi tagság és mellette a kötelező (horgász)kamarai tagság jogintézményének párhuzamos fennállását, s így az őshonos halállomány, mint nemzeti kincs védelmében sem támogatja az állampolgári jogon járó horgászati lehetőség általános biztosítását sem.
47. A MOHOSZ kiemelten támogatja a gyermekek horgásszá válását, az utánpótlásnevelést és a horgászok szemléletformálását és oktatását, egyben egyetért azzal, hogy kötelező egyesületi tagság intézménye a gyermekekre és a külföldi horgászokra a jövőben sem terjeszthető ki, így a gyermekek esetében a horgásszá-, majd az állami horgászvizsga teljesítése mellett életkori alapon történő, későbbi taggá válást pedig elsődlegesen a hatékony utánpótlás-nevelés kialakításával, a megfelelő források biztosításával, elsődlegesen a horgászszövetségi HUNOP célprogramon keresztül kívánja ösztönözni, a külföldi horgászok egyesületi taggá válását pedig kizárólag a területi jegyes díjkedvezményekkel és a tagokra vonatkozó kedvezményes egyesületi szolgáltatások biztosításával javasolja, illetve ezek támogatásával kívánja ösztönözni.
48. A MOHOSZ stratégiai céljainak megvalósítása érdekében támogatja és – külön választmányi határozat alapján – elrendeli az egységes tagszövetségi, majd tagszövetségi tagegyesületi minta-alapszabályok elkészítését, majd azok alapján a horgászszervezeteknél a horgászszövetségi céloknak is megfelelő, korszerű és dinamikus működést biztosító alapszabályok ütemezett, adaptív jellegű megalkotását.
49. A Választmány az elmúlt időszak jogszabályi és szervezeti változásainak lekövetése, valamint a további korszerűsítés és dinamizáció igénye alapján az OHSZK számára 2022-ben kiemelt feladatként határozza meg a MOHOSZ Alapszabályának és SZMSZ-ének áttekintését, majd ezen alapszabályozások választmányi előterjesztésben benyújtott módosításának, aktualizációjának elkészítését.
50. Jelen határozat elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a V-12/2016. sz. határozat, a V-19/2016. sz. határozat, a V-24/2016. sz. határozat, a V-30/2016. sz. határozat 1. bekezdése, a V-64/2016. sz. határozat, valamint a V-14/2018. sz. határozat.
7. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a közfeladati források terhére megállapított szövetségi támogatásokból - elsődlegesen az egyszerűsített ügyvitelű, nyílt és átlátható horgászszövetségi pályázati rendszeren keresztül - csak az a horgászszervezet, valamint a MOHOSZ szervezetével stratégiai- vagy együttműködői partneri jogviszonyban, státuszban lévő egyéb szervezet vagy gazdasági társaság részesülhet, amely a megítélt támogatásokat kizárólag halgazdálkodási, horgászati célú haltermelési, valamint horgászturisztikai célokra fordítja, továbbá a választmányi döntésekkel meghatározott működési minimumfeltételeket, egyéb működési és támogatási feltételeket, előírásokat betartja, működése és tulajdonosi szerkezete átlátható, továbbá igazoltan köztartozás-mentes.
8. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői pozícióban lévő horgászszervezeteknek a választmányi döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeket, előírásokat be kell tartaniuk, ellenkező esetben a legsúlyosabb szankcióként a horgászszövetségi szervezeti rendszerbe való tartozásuk mellett az alhaszonbérlői (halgazdasági hasznosítói) státuszuk és az állami horgászjegyekre, egyéb horgászokmányokra vonatkozó forgalmazási lehetőségük is megszüntethető.
9. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a választmányi döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeken túl mérhető többletminőséget, elkülöníthető többletszolgáltatásokat nyújtó horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői pozícióban lévő horgászszervezeteknek a választmányi döntésekkel meghatározott horgászszövetségi támogatási rendszer normatív elemein túl a fejlesztési támogatások rendszeres elérését és azok ellenőrzött igénybevételét biztosítani kell.
10. A horgászszövetségi közfeladatok ellátója, a közfeladat-ellátás felelőse az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK), mely szervezet minőségi működését, munkavégzését mindenkor biztosítani, a horgászszervezeteknek támogatni kell.
11. A MOHOSZ OHSZK egyik fő feladata egy átlátható és költséghatékony központi horgászszövetségi támogatási rendszer kialakítása és működtetése – mellyel a támogatási rendszerbe vonható források, többletforrások horgászszervezetek, társszervezetek közötti optimális forrásallokációja is biztosítható –, egyben a forrásfelhasználások törvényességi ellenőrzése, hatékonysági elemzése.
12. A MOHOSZ kiemelt szervezetfejlesztési célja az OHSZK által ellátott egyes feladatok decentralizációja, ennek érdekében a meglévő Kirendeltség megerősítése, új Kirendeltség alapítása, továbbá a tagszövetségi ügyviteli központok, Ügyfélszolgálati Irodák megerősítése, ott a horgász kiszolgálás, valamint a horgászegyesületi ügyvitel intézményesített támogatása.
13. A MOHOSZ tevékenységével, bevételi forrásaival az OHSZK szervezetén keresztül kiemelten támogatja a horgászokat támogató, számukra értékarányos többletszolgáltatásokat nyújtó horgászszervezeteket, ennek érdekében elrendeli az elsődlegesen létszámalapú normatív szervezetfinanszírozás fokozatos felváltását a feladatalapú normatív működési-, a teljesítményalapú kiegészítő működési-, valamint a pályázati alapú cél- és fejlesztési támogatási szervezetfinanszírozásra, s az Egységes Szövetségi Hozzájárulásból (ESZH) a tagszövetségi feladatellátást is fokozatosan ezen elvek mentén kívánja finanszírozni.
14. A MOHOSZ képviseli, egyben tevékenységével, pályázati rendszerei forrásaival támogatja a horgászat költségeinek kedvező szinten történő tartását, a horgászat lehetőségének széles körű, kedvező biztosítását, egyben feladatául rögzíti a technológiai fejlődés lehetőségeinek és az etikus horgászat követelményeinek az összehangolását.
15. A MOHOSZ kiemelt közfeladat-ellátó infrastruktúra fejlesztési célja a Központ és a Kirendeltségek a kor színvonalának megfelelő át- és kialakítása.
16. A horgászszövetségi közfeladatok ügyviteli ellátásának kiemelt eszköze a felhőalapú, Egységes Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program (HORINFO), melynek minőségi működését, további fejlesztését az OHSZK a horgászszervezetek támogatásával mindenkor biztosítani köteles.
17. A HORINFO kizárólagos szövetségi tulajdonban kell, hogy maradjon, a további üzemeltetési, fejlesztési konstrukcióktól függetlenül.
18. A MOHOSZ szervezetfejlesztési célja a HORINFO Ügyfélszolgálatának középtávon történő OHSZK szervezeti integrációja.
19. A MOHOSZ kiemelt HORINFO fejlesztési célja digitális átállás megvalósítása, a teljes horgászati okmányolási folyamat elektronizálása, az online értékesítési formák, csatornák támogatása.
20. A MOHOSZ támogatja az általános horgász személyi azonosítást biztosító Magyar Horgászkártya (MHK), mint horgászokmány további fejlesztését, az MHK egyéb funkciókkal való ellátásának lehetőségét.
21. A MOHOSZ támogatja a területi jegyek további egységesítését, elektronizációját, az elektronikus értékesítés kiszélesítését, továbbá az országos összevont területi jegyrendszer fenntartását és fokozatos továbbfejlesztését.
22. A MOHOSZ támogatja az idén már a 75. évfolyamot felmutató Magyar Horgász magazin, mint a nyomtatott sajtó egyik jelentős értékének fenntartását.
23. A MOHOSZ stratégiája értelmében a hazai „horgász-halas” szektor (a továbbiakban: szektor) magyarországi halgazdálkodást, haltermelést, az ezzel kapcsolatos keresleti és kínálati igényeket, szakmai és társadalmi, rekreációs szolgáltatásokat nyújtó, igénybe vevő és támogató szervezetek és személyek, azok szellemi és gazdasági teljesítményének összessége.
24. A MOHOSZ stratégiája a szektorban öt ágazatot, így a horgászati célú halgazdálkodást; a horgászcikk és etetőanyag gyártást, kereskedelmet; a horgászati (telepítési) célú haltermelést; a „halas” oktatást és képzést, kutatás-fejlesztést és innovációt; valamint a horgászturizmust különít el és kinyilvánítja, hogy minden ágazat támogatásában, érdekképviseletében és érdekvédelmében érdekelt.
25. A MOHOSZ a magyarországi horgászturizmust az aktív- és ökoturizmus sajátos ötvözeteként, de önálló ágazatként és egyben fogalomként értelmezi.
26. A MOHOSZ stratégiája az ágazatokon belül elkülöníthető, kiemelt specializációként támogatja a folyamatos vízi- és vízparti élőhely- és környezet fenntartást, fejlesztést és a természeti értékek indokolt mértékű védelmét; a felelős h vatásos és társadalmi halőrzést; a standard és preferált őshonos halfajok tervezhető szaporítását, nevelését, majd egynyaras korosztálytól történő extenzív termelését; a gyakorlati orientációjú tógazda, horgászvezető, szakmérnök képzések folyamatos lebonyolítását és támogatását; a horgászattal, horgásztatással összefüggő aktív- és ökoturizmus elemek, fejlesztések megvalósítását.
27. A MOHOSZ stratégiája ágazatközi specifikumokként (sajátosságokként) támogatja a világ élvonalába tartozó nemzeti horgászsportot, az egészséges hazai hal fogyasztását, az ügyfélbarát halgazdálkodási szakigazgatást, a minőséget és biztonságot védő halegészségügyet, az érték- és élményarányos, szolgáltatói szemléletű horgásztatást és a horgászvezetést, valamint az egyéb vízparti szolgáltatások széles spektrumú nyújtását.
28. A MOHOSZ véleménye szerint a szektor társadalmi jelentősége elsődlegesen nem a GDP hozzájárulásban, hanem a széles személyi kört érintő rekreációs (többlet)szolgáltatások és az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában, valamint a vízvisszatartás, kapcsoltan a mikroklíma támogatás katalizátori szerepében érhető tetten, figyelemmel az évszázados halászati hagyományokra és a nemzeti horgászsport jelen sikereire is.
29. A MOHOSZ a szektor társadalmi jelentőségére is tekintettel támogatja és kéri az állami-, vagy többségi állami tulajdonban lévő vizek kijelöléses eljárással történő tartós haszonbérbe adását a horgászszervezetek részére, s egyben az ÁSZF alapú alhaszonbérleti szerződések előírásainak érvényesítésével szakmai felelősséget vállal az alhaszonbérlő horgászszervezetek átlátható, költséghatékony és non-profit jellegű halgazdálkodási, valamint kapcsolt horgászturisztikai tevékenységéért.
30. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a halászat, a halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része, a nemzeti örökség hordozója, ugyanakkor tény, hogy alacsony jövedelmezősége, magas élőmunka igénye és fokozott természeti kockázati, magas párhuzamos igénybevételi (vízhasználati) kitettsége okán az ágazat különösen sérülékeny, ezért tartósan az átlagnál nagyobb nemzeti támogatásra szorul.
31. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a múlt, a hagyományok tisztelete és a jelen tapasztalataira alapozott jogos igény a jövő biztonságának megteremtésére folyamatos szakmai és közösségi együttműködést, érdekképviseletet és érdekérvényesítést igényel, ideértve a hagyományőrzés okán a Szellemi Kulturális Örökség listáján szereplő és az UNESCO által védett tevékenység, a rekreációs halászat fenntartását is.
32. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy korunkban már nem létezhet a víz és hal emberi jelenlét, beavatkozás és igénybevétel nélkül, így nem lehet prioritás a „természetvédelmi szemlélet kizárólagossága”, de ugyanakkor a jogos és arányos természetvédelmi szempontok eltörlése sem.
33. A MOHOSZ a szektor nevében is igényli és támogatja a 2021-2027. évi európai uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó MAHOP Plusz program forrásainak megfelelő mértékű, a magyar agrárium egyéb szektorai támogatásának arányaival összevethető mielőbbi meghatározását, annak gyors és egyszerűsített eljárásokkal történő, önrész biztosítása nélküli horgászszövetségi és kedvező önrésszel biztosított horgászszervezeti, valamint konzorciális igénybevételét, különös tekintettel az élőhelyfejlesztési programokra, benne a MOHOSZ „Magyar halbölcső” programjának támogatására.
34. A MOHOSZ igényli és támogatja a magyar haltermelés és halgazdálkodás MAHOP Plusz program forrásai mellett nemzeti forrásként, vagy forráskiegészítésként elsődlegesen az ökoszisztéma-szolgáltatások ellentételezésére nyújtott, a magyar agrárium egyéb szektorai támogatásának arányaival megegyező mértékű támogatását.
35. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében azonnal szükségesnek tartja a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős természetes vizeken, valamint az egyéb vizeken és kiemelten a termelő tógazdaságokban óriási károkat okozó kárókatona-állomány szabályozására, a károk felmérésére és a kártalanításra, vagy a kárenyhítésre vonatkozó jogszabályok megalkotását vagy módosítását, a szükséges források önálló, vagy más támogatási formákhoz kapcsolt biztosítását.
36. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében már a közeljövőben szükségesnek látja állandó, országos vagy regionális hatáskörű ökológiai halászcsoportok felállítását, folyamatos foglalkoztatását és számára a feladathoz szükséges pótforrások biztosítását a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős természetes vizeken az idegenhonos invazív halfajok visszaszorítása érdekében szükséges beavatkozások (szelekció, állománymentés) fokozottabb ellátására.
37. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a víz, mint természeti erőforrás és nemzeti kincs megtartásának érdekében, a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében legkésőbb középtávon szükségesnek látja a sokszor több évtizedes műszaki rekonstrukciós, rehabilitációs lemaradásban lévő víztározók, haltermelő tógazdaságok ütemezetten végrehajtott, programszerűen finanszírozott kotrását, felújítását, bővítését.
38. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a horgászok az egyetlen jelentős (a legnagyobb) társadalmi csoport, akik a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúra fejlesztéshez még nem kaptak kiemelt kormányzati támogatást, ezért kéri a horgászati célú Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégiáról (NHHS) és az Országos Horgászati Hálózati Programról (OHHP) szóló, 1526/2016. (IX.29.) sz. Korm. határozat (Kormányhatározat) áttekintését, aktualizációját, a források időmúlásra, árindexváltozásra való tekintettel is történő ismételt meghatározását, majd Kormányhatározat és az OHHP fokozatos végrehajtását.
39. A MOHOSZ a hazai horgászturizmus koordinációját ellátó szervezetté szeretne válni, így az NHHS alapján is kéri a horgászturizmus állami turisztikai rendszerbe és stratégiába történő beillesztését, egyben az OHHP megvalósítása érdekében elfogadja a Magyar Turisztikai Ügynökség, vagy az egyéb kijelölt szervezet szakmai felügyeletét.
40. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri a TOP Plusz program turizmusfejlesztési pályázati kiírásainál a horgászturizmust támogató javaslatai beépítését, egyben azt a lehetőséget, hogy a horgászturisztikai fejlesztés tervezett helyszínéről, tartalmáról egyeztetni legyen szükséges a MOHOSZ szervezetével.
41. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja olyan, térségi – lehetőleg vízparti – komplex horgászturisztikai standard és kiemelt szolgáltatási pontok (kiemelt pontok esetén a vendéglátással, szálláshelyszolgáltatással és egyéb turisztikai szolgáltatásokkal bővített funkció értendő) létesítését és fenntartását, melyek a közvetlen horgászati szolgáltatások helyszíni biztosításán túl a természetes vízi halgazdálkodásnak, valamint a szerteágazó horgászszövetségi közfeladat-ellátásnak is tartós bázisául szolgálhatnak.
42. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja a horgászkikötők fejlesztését, s e kikötőkre, valamint kapcsoltan a horgászvezetői (guide) szolgáltatásokra és a horgászhajókra, valamint a horgászcsónakokra és kajakos horgászatra vonatkozó jogi szabályozások egyszerűsítését.
43. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri valamennyi érintett kormányzati, önkormányzati szervtől és szervezettől, hogy a pályázati kiírásainál, tervezett vízparti beruházás inál, üzemeltetési döntéseinél vegye figyelembe a horgászat és a horgászturizmus értékeit, jogos igényeit és lehetőségeit, biztosítsa a horgászszervezetek számára a szükséges előzetes egyeztetés lehetőségét.
44. A MOHOSZ igényli és támogatja a halgazdálkodási jog gyakorlásának és gyakorlóinak fokozott jogszabályi védelmét, különös tekintettel a többcélú hasznosítás során a vagyonkezelő, önkormányzati hasznosító és egyéb érintett szervek, szervezetek részéről felmerülő anyagi ellenszolgáltatási és szolgáltatási korlátozó igényekre, a növekvő horgászlétszám mellett csökkenő horgászati lehetőségekre.
45. A MOHOSZ igényli és támogatja az orvhorgászok, a horgászat jogszabályban rögzített szabályainak szándékos és súlyos, valamint ismétlődő megszegését elkövető személyek, valamint a horgászatot indokolatlanul és jogsértően korlátozó személyek és szervezetek okozott kárral arányos, megfelelő mértékű (méltó) büntetését.
46. A MOHOSZ támogatja a kötelező egyesületi tagság fenntartását, egyben kizárja a kötelező egyesületi tagság és mellette a kötelező (horgász)kamarai tagság jogintézményének párhuzamos fennállását, s így az őshonos halállomány, mint nemzeti kincs védelmében sem támogatja az állampolgári jogon járó horgászati lehetőség általános biztosítását sem.
47. A MOHOSZ kiemelten támogatja a gyermekek horgásszá válását, az utánpótlásnevelést és a horgászok szemléletformálását és oktatását, egyben egyetért azzal, hogy kötelező egyesületi tagság intézménye a gyermekekre és a külföldi horgászokra a jövőben sem terjeszthető ki, így a gyermekek esetében a horgásszá-, majd az állami horgászvizsga teljesítése mellett életkori alapon történő, későbbi taggá válást pedig elsődlegesen a hatékony utánpótlás-nevelés kialakításával, a megfelelő források biztosításával, elsődlegesen a horgászszövetségi HUNOP célprogramon keresztül kívánja ösztönözni, a külföldi horgászok egyesületi taggá válását pedig kizárólag a területi jegyes díjkedvezményekkel és a tagokra vonatkozó kedvezményes egyesületi szolgáltatások biztosításával javasolja, illetve ezek támogatásával kívánja ösztönözni.
48. A MOHOSZ stratégiai céljainak megvalósítása érdekében támogatja és – külön választmányi határozat alapján – elrendeli az egységes tagszövetségi, majd tagszövetségi tagegyesületi minta-alapszabályok elkészítését, majd azok alapján a horgászszervezeteknél a horgászszövetségi céloknak is megfelelő, korszerű és dinamikus működést biztosító alapszabályok ütemezett, adaptív jellegű megalkotását.
49. A Választmány az elmúlt időszak jogszabályi és szervezeti változásainak lekövetése, valamint a további korszerűsítés és dinamizáció igénye alapján az OHSZK számára 2022-ben kiemelt feladatként határozza meg a MOHOSZ Alapszabályának és SZMSZ-ének áttekintését, majd ezen alapszabályozások választmányi előterjesztésben benyújtott módosításának, aktualizációjának elkészítését.
50. Jelen határozat elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a V-12/2016. sz. határozat, a V-19/2016. sz. határozat, a V-24/2016. sz. határozat, a V-30/2016. sz. határozat 1. bekezdése, a V-64/2016. sz. határozat, valamint a V-14/2018. sz. határozat.