Tisztelt Szerkesztőség!
„Volt egy hetünk, ami megrengette a világot!”
A spontán szervezésnek és horgászatnak nincs párja, legalábbis ami őket illeti..... Az egész úgy kezdődött [ez nem rendőrségi jegyzőkönyv ], hogy 3 megszállott pecás (Tom, Ervin, Norbert) akik természetesen a hasukat is szeretik, de a "fogd meg és engedd vissza" elvet is szem előtt tartják, erős felindulásból eldöntötték,hogy egy hétre leköltöznek a sokat szidott,de mindig hőn áhított Balatonra,hogy átéljék életük egyik legnagyobb kalandját!
Megérkezés a helyre és a "cuccolás" azt hiszem ezt nem kell leírnom mert ez talán a legőrültebb része a modern-kori pecának... Az idő gyönyörű a "cájgok"
bevetésre készen, fogy a bor és sül a tárcsán a vacsora....
Ez iiiiiigen kiáltottak fel majdnem egyszerre mert talán ezt remélték, de nem számítottunk rá!!! Hamar álomra szenderedtek amihez talán köze volt az elfogyasztott tetemes mennyiségű vacsorának meg talán a bornak (ebben nem vagyok egészen biztos), hogy szóljon a néha a legjobb barátnak néha a legnagyobb ellenségnek titulált, de akkor is egy érző lélek a "TITI" azaz az elektromos kapásjelző. Dolgozik a gyomor, nyög az epe, de a 3 ember alszik mint akik jól végezték dolgukat(de milyet is?).... nem sokáig!!! Az áldott (akkor) TITI berobbant a sötétségbe hangjával és fényével. Szinte egyszerre 3 mázsa izom (Jóóóó, oké, nemcsak izom) 3 darabban a gravitációt meghazudtolva úszott a levegőben - jaj, de szép lehetett - mert az orsó visított a zsinór fogyott .....és leakadt... Majd vártak és vártak 3 napig....,de megérte "mert ha nem kap a hal legalább együnk! "'Ezt tökéletesen teljesítették ...frissen fogott balin roston fokhagymásan,szalonnába göngyölt csuka,halászlé bajai módon...
Eljött a napok napja! Reggel ébredés majd a felkelő nappal együtt ébredt TITI is ...
A "tettes" 9 kg-os tükrös volt amit "tükörvízen" fárasztottak. Kifelé jövet azt hitték,hogy egyenesen beleeveznek a felkelő nap glóriájába mert a hőn áhított PONTY megvan ,sikerült túljárni az eszén!!!!
A Balaton szeszélyes és kiszámíthatatlan, de gyönyörű! Lám mire képes még a TÓ! Alig tértek magukhoz az ámulatból és remegő kezekkel és térdekkel idézték fel újra meg újra az átélt perceket, pillanatokat…. .csak nem kalkulálták be TITI aznapi rendkívüli aktivitását! Megindult.....Majd a jóságos,szép, aranyos TITI nem is hagyta abba, csak csipogott azon a horgászfülnek mennyei hangon...mintha nem is akarta volna abbahagyni, de kellet mert a pecásunk megemelte a botot és csak húzta és tekerte az orsót mintha misem történt volna.... Biztos hínár lesz, mondta majd egyre lassult a tempója. De akkor, abban a pillanatban kb. 150 méterre egy iszonytató nagyságú farokuszony emelkedett ki a vízből, mintha csak meg akarta volna hazudtolni emberünk állítását. A kezdeti ledermedés után azonnal csónakba ugrottak (szerencsétlen csak nyögött a két nem egészen prímabalerina súlya alatt) majd kezdődött a nem egészen 20 percig tartó,de akkor óráknak tűnő fárasztás. A hal őserővel védte szabadságát. A merítés után csak pihegtek a csónakban mindhárman....és a sokat bántott TÓ gyengéden ringatta őket a hátán és közben kuncogott, mert tudta, de eddig is tudhatta, hogy a három "kissé" joviális horgászból már senki nem tudja kitörölni a szeretetét A BALATON-nak!
Ui.: Minden sporttársnak sok szeretettel, így a „nagypontyos szezon” közepén!
Balatonalmádi, 2008. szeptember 10.
Pecás üdvözlettel: Fekete Norbert