fogasinaploleadas
Allami jegyek forgalmazasa

Balaton, és azok a bizonyos karók

Macska hal masolat copy copy Majdnem azt írtam, hogy itt a tavasz, de persze helyesen úgy kell kezdeni, tavaszias februárban egymást követik az egyesületi közgyűlések. A balatoniaknál mindenütt vitát kavar a balatoni horgászrend változás karókkal kapcsolatos passzusa. Mintha az őszi horgászkonferencián erről szó se lett volna. Pedig ott ismertetésre került ez is, de - értesülésem szerint - különösebb reagálás, kérdés, felvetés, vélemény ezzel kapcsolatban nemigen, pontosabban semilyen nem volt.


Bezzeg most.. „Az nem lehet, hogy felszedetik velünk a karókat! A nyílt vízen hagyottaknál rendben van, de a nádi karóknál… Most aztán mi lesz velünk? Horgászat végén tényleg fel kell szedni
  a karókat? Még a nádi karókat is? A vízirendőrök elnézték a nádi karókat, de a halőrök képesek lesznek ezért bírságolni!”, hogy csak a szalonképes véleményekből idézzek néhányat. Persze jön telefon is, hogy csináljatok már valamit, legyen petíció, tiltakozzunk, .. Volt aki már kitalálta a megoldást ’okosban’ is: „Van stégem, annak engedélyét átteszem a nádi karóra.”

Mit mutat ez a mostani horgász felzúdulás? Egyrészt azt, hogy a kiváltott balatoni területi engedélyeket sokan el is olvassák, így értesülnek az új, vagy a módosúlt szabályokkal. Ez örvendetes dolog. De azt is jelzi, hogy a karók elhelyezésére vonatkozó nem mostanság keletkezett állami tilalmat sokan nem is ismerik, vagy azt kizárólag a nyíltvízi karókra vonatkoztatják.. Persze ne csak (megint) a horgászt hibáztassuk, hiszen ez ideig a hatóságok tényleg nem vacakoltak a nádi karókkal. Sokszor persze a többivel se, lásd a szigligeti öbölben nem ritka karó erdőket.

Tehát, a balatoni halgazdálkodó szervezet kibővítette a Balatoni Horgászrendet, többek között a 45. pontban foglaltakkal: „Bója, karó elhelyezése a Balaton medrében kizárólag a horgászat ideje alatt engedélyezett, a horgászat befejeztével a horgász köteles eltávolítani azt.” Ettől kezdve ezen előírás betartása a balatoni halőrök által ellenőrizhető, s ha sérül a szabály, általuk szankcionálható. 

Szó se róla, nehéz fába vágták a fejszéjüket, vagy nem is fába, hanem egy egész erdőbe, mert karó és bója (fából, fémből, műanyagból, madzagosból és drótsodronyosból) bizony erdőnyi virít a Balatonunk víztükrében és leselkedik alattomosan a víz felszíne alatt.

Néhány kérdés óhatatlanul motoszkál az ember fejében. Ha eddig több hatóság sok - sok erre (is) hívatott embere nem boldogult a karó dzsungellel, akkor a  tízen-néhány halőr mire lesz képes? Minden karó ügyében eljárnak-e, vagy csak a nyílt vízen hagyottak lesznek a célkeresztben? Ha a nádi karók méltányosabb elbírálásban részesülnek – mint ahogy ez idáig történt – akkor vajon mi lehet ennek a méltányosságnak az alapja? És még lehetne a kérdések felvetését folytatni. Sok kérdésre a választ a gyakorlat fogja megadni, hiszen indul, illetve már elindult a balatoni horgász szezon a 2020. január 1-jén katályba lépett új szabályokkal.

Mielőtt továbblépnék  két, a napokban többször hallott horgász véleményre kitérek. Az egyik: ha meglévő karóhoz kötök ki, akkor a horgászat végén nem kell felszednem azt, mert nem én vertem le, és más karójáért engem nem is lehet megbírságolni. No ilyen egyszerűen nem lehet megúszni, minden magyarázat helyett javaslom elolvasni, átgondolni a horgászrend 48. pontjában foglaltakat. (Bár az is igaz, hogy szemetelés ügyében talán több eljárásra lenne szükség, nagyobb súlyú szabálytalanság az mint mondjuk,  de inkább ne is mondjuk..) A másik „okos” vélemény: nincs gond, mert amíg pecázok, addig jogosan vagyok a karón, legfeljebb akkor kötök le, amikor nincs halőr a közelben. Megint nincs szükség magyarázatra, csak figyelmeztetésre: ezt a diót a halőrök azért könnyedén feltudják, fel fogják törni.

Hogyan tovább? Nincs más út mint az, hogy a vizet járó emberek tartsák be a hajózási szabályzatban előírtakat és ha a vizet járó ember horgász is, akkor a balatoni horgászrendet is. A sok gazdátlan karó nemcsak randa látvány, de balesetveszélyes, ami meg ráadásul már a víz alatt van, vagy majd fog kerülni, fokozottan az! Ezen szabályok megtartása nagyobb odafigyelést, többalakalmazkodást az előírásokhoz, és persze némi többletmunkát jelent, de a horgász mi minden plusz teherre nem képes az áhított eredményes halfogásért?

Az is igaz, hogy a karók horgászatonként való letűzése/leverése és a horgászat befejezésekor annak felszedése egyes terepszakaszokon a mederviszonyok miatt egyszerűen megoldhatatlan. A nádfalon való pontyhorgászat több évtizedes, de 2020- ban már azt is mondhatjuk, hogy évszázados tradicionális horgászmódszer. Ehhez viszont igencsak szükséges a két karó, még a majdnem sziklakeménységű márgás aljzatoknál is. Azok kiszedése még az őssz szezonzáráskor is elég nagy munka. Akkor az ilyen helyeken meg kell szüntetni ezt a klasszikus balatoni horgászmódszert? A mai szabályok szerint igen. De jók-e a mai szabályok? Pontosabban fogalmazva, a mai szabályok a valós élethelyzethez igazodnak, vagy csak úgy általánosan egy kalap alá vesznek mindent? Karókérdésben meggyőződésem szerint az utóbbi. Új szabállyal és annak konzekvens alkalmazásával lényegesen nagyobb lenne a rend, és több évtizedes horgászvita is  megoldásra kerülne.

Idestova 10 éve kidolgoztunk egy erre szóló javaslatot, elindítottuk a szokásos vándorútjára. Bíztató volt, hogy a „vízügyisek” kedvezően fogadták, még csiszoltak is rajta. Tudomásom szerint a „vitorlásoknak” is tetszett, de aztán döcögni kezdett, majd elakadt a szekér. Az akkori karó problémák meg ugyanúgy a mai napig fennállnak.

Javaslatunk természetesen még mindig megvan, és magam se tudom, hogy érdemes lenne –e újra útjára bocsájtani?  Minden esetre alább közzéteszem, akkori, változatlan formájában. Egyes részei, illetve megállapításai valószínűleg már itt ott módosultak, vagy módosításra szorulnak, de a megoldási lehetőség nem változott.

Kíváncsian várjuk a véleményeket.

 10 évvel ezelőtt született javaslatunk:

Csónakkikötő, stég, karó.

Három vitás tényező amely jelentős kihatással van a balatoni horgászatra,
a Balaton állapotára.

Csónakkikötők: Jelenlegi helyzet jellemzője a fegyverszünet és a várakozás... 

Stégek: Nem sikerült mérsékelni az utolsó nem kis mértékű áremelést.
Karók: Mivel a Balatonon vagyunk ebben is  a szokásos  helyzet. A jogszabályi előírások és a több évtizedes  - hatóságok által is részben eltűrt - gyakorlat ellentmondása. Ez magában hordozza itt is a radikális rendcsinálás bármikori elrendelését.  

Javaslatunkkal a Balaton indokolt karótlanítása és a hagyományos balatoni horgászmódszerek közti egyensúlyt kívánjuk megteremteni jogszabályi rendezettség mellett. A balatoni természetvédelem feladatában felajánljuk segítségünket és kérünk feladatot a balatoni horgászoknak, mert környezetbarát Balatont csak hatósági módszerekkel egyszerűen nem lehet létrehozni!

Javaslatunk  "A balatoni horgászatért, horgászat a Balatonért" jelszavunk jegyében született, amit még februárban küldtük meg a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének, ahol már az előzetes szóbeli egyeztetésen is segítő hozzáértéssel fogadták. Jelenlegi jó hír az, hogy "forog a javaslat". Forgatják, értékelik, véleményeztetik azt a vízügyesek...

No, de vegyük sorra, miről is van szó! A hatályos szabályozás szerint csónakrögzítő karókat a vízen kint hagyni tilos. Ez a szabály nem tesz különbséget a nyílt vízen, a nádszélen vagy a nádban letűzött karók között, mindegyiket a horgászat befejezésekor ki kell(ene) vinni a partra. A fenti háromféle karó közül a nyílt vízen kint hagyott és a nádban bent hagyott karókkal kapcsolatban szövetségünk részéről egyértelmű az állásfoglalás. A nyílt vízen kint hagyott karók fokozottan balesetveszélyesek. Ezek eltávolítását támogatjuk. (Egyes helyeken – kiemelkedően a nyugati medencében – karóerdők találhatók!) Tekintettel arra, hogy a bent nádban horgászni tilos, ott eleve karónak sem szabadna lenni. Ami mégis van az jogszerűtlenül került oda, eltávolítása nem vitatható.

Más a helyzet a nádszéli horgászhelyeket jelző csónakrögzítő karókkal. Nagyon sok horgász úgy tudja, hogy ezek használata, pontosabban a horgászat utáni „kint hagyásuk” megengedett, azokat csak a stéggel egyidejűleg ősszel kell a vízből kiszedni. Ezen ismeret azon alapul, hogy a vízirendőrök ezekkel a karókkal – néhány kivételtől eltekintve – nem foglalkoznak, szezon alatt a horgászat utáni vízen-hagyásukat nem teszik szóvá. Ebből a tényből az következne, hogy a nádszéli karókkal kapcsolatban rend és egyetértés van. Sajnálatos módon nem ez a helyzet. Az ezzel kapcsolatos viták tárgya rendszerink összekapcsolódik a foglalt helyek kérdésével.

Sok horgász a „saját karóm az a saját helyem” felfogásból adódóan körömszakadtáig védi más horgászoktól az általa letűzött karóval megjelölt helyet. Cifrázza a vitás esetek számát az a horgásztípus, aki több, esetenként még több nádi helyet kikaróz, és azt mind a sajátjának tudva igyekszik más helyi vagy vendég pecás horgászatát megakadályozni.

A hatályos balatoni horgászrend szerint foglalt hely nincs, kivéve az engedéllyel létesített horgász állásokat (stégeket). Ugyanakkor a nádi pontyozás, pontosabban a nádszélen való horgászatnak hagyománya a Balatoni horgászattal egyidős. A horgászlétszám folyamatos gyarapodásával az időközben jelentősen lecsökkent területű nádfalakon egyre közelebb kerültek egymáshoz a horgászhelyek,  ennek arányában megsokasodtak az „én karóm, az én helyem” típusú áldatlan viták.

A balatoni nádi (nádfalon történő) horgászat eredményességének alapfeltétele a horgászhely rendszeres, egész éven át tartó gondozása. Ez legfőképpen a folyamatos etetésből áll, de ezenkívül is adódik nem kevés munka. (Téli nádvágás, a vízi hordalékok összegyűjtése és partra szállítása, a kirohadt nádtorzsák kigereblyézése, stb.)

Nem csoda, hogy az a horgász aki mindezt elvégzi, nem örül ha az általa gondozott, etetett

helyen más fogja a halat?

De van igazsága annak a horgásznak is, aki ritkábban jut le a Balatonra és hiába van csónakja, vagy hiába bérel csónakot, mindenütt csak karóval jelzett helyet talál a nádfalon, ahonnan előbb utóbb úgyis elzavarják…

A felsorolt problémák megoldására terjesztjük elő alábbi javaslatunkat, melynek ismertetése előtt két dolgot előrebocsájtunk:

1. Szövetségünk valamennyi balatoni horgász tagegyesületével véleményeztette, megtárgyalta a javaslatot, amely mindenütt döntő többséggel kedvező fogadtatásra talált.

2. Javaslatunkkal szeretnénk egy esetleges későbbi, a jelenlegi „ki a nádból a csónakokkal” akcióhoz hasonló „ki a vízből minden karóval” akciót is megelőzni.

Javaslatunk lényege:

- A stéglétesítési gyakorlathoz hasonlóan a kérelmező horgászoknak a Vízügyi Hatóság engedélyezzen horgászhelyenként két db fa letűző karó használatát a nádfalon, úgy, hogy azokat csak ősszel (a stégekkel egyidejűleg) keljen felszedni.

- Mivel ezen karók elhelyezését a Vízügyi Hatóság engedélyezné, azok – az engedélyezett horgászállásokhoz (stégekhez) hasonlóan – élvezzenek bizonyos mértékű „foglalt hely” státuszt. Ez azt jelentené, hogy a karókhoz a tulajdonosuk távollétében bárki hozzáköthetne és ott horgászhatna, a tulajdonos megjelenésekor viszont köteles lenne a helyet elhagyni.

- A karók fenti módon történő engedélyezése fejében Szövetségünk (a megkérdezett balatoni egyesületek egyetértő véleménye alapján) természetes dolognak tartana egy méltányosan megállapított éves díjat..

- A több ezer „karóengedély” kiállításával járó adminisztrációs teher elkerülése végett, az engedélyeket az egyesületek darabszámra igényelnék meg. A további egyszerűsítés végett az egyesületi igényeket szövetségünk gyűjtené össze és azt egyben terjesztené a vízügyi hatóság elé és egy összegben fizetné be mindenki után (az egyesületektől begyűjtött) díjakat.

- A megkapott engedélyek nevesítése az egyesület feladata. Erről nyilvántartást vezetne

és az egyes jelölt karós horgászhelyeket a nádfal térképen is bejelölné. (Kaptunk olyan egyesületi javaslatot is, amely szerint akár minden egyes jelölt karó GPS adatait is rögzítenék.) Ezen nyilvántartások a hatósági ellenőrzések számára rendelkezésre állnának.

- A karók megjelölésének többfajta módja lehet. A megbeszélések során döntően olyan igény fogalmazódott meg, hogy a karók egyikén legyen feltüntetve a tulajdonos neve és az állami jegy száma. Több egyesület jelezte, hogy megvalósulás esetén egységes névtáblákról gondoskodik horgászai részére. (Fa karókra gondolunk, ha fémből van, és beleesik a vízbe, az többnyire ott marad, víz alatti veszélyes akadálynak.)

- Nyilvánvaló, hogy a későbbi viták elkerülése végett célszerű lenne szabályozni azt a nádfal szakaszt ahol az adott egyesületek tagjai a karókat elhelyezhetnék. Ennek legegyszerűbb módja a GPS sarokpontok kijelölése. (Ezek a „használatok” gyakorlatilag hosszú évekkel ezelőtt kialakultak és elfogadottak.)

- Ez a nádszakasz kijelölés egyúttal komoly lehetőséget adna egyfajta „védnökségi” felügyelet gyakorlására. Ennek alapján a szövetségünkhöz tartozó egyesületek vállalják, hogy az un. „Védnökségi” területen rendet tartva csak a részükre engedélyezett karókat helyezik ki. Amennyiben a területen eltérő karók jelennek meg (beleértve a nyíltvízi karókat is) azokat vagy eltávolítják, vagy ha ez számukra akadályokba ütközik azokat a hatóságoknak bejelentik. (Meggondolandó még az is, hogy csak olyan egyesületek igényelhessenek jelölt karót, akik vállalják ezt a „Védnökségi kötelezettséget”. Ezen feltételrendszer kidolgozásában a BBHSZ kész szerepet vállalni.)

- Közös összefogással hathatósabban (rendezettebb körülmények között) lehet fellépni a Balatont elcsúfító, környezetszennyező és balesetveszélyes karózási gyakorlat ellen.

- Megjelenne egy új bevételi forrás az állami oldalon melyet akár a Balaton érdekében lehetne visszaforgatni és amelynek befizetésével - optimális nagyságrend esetén – a horgász is egyet ért. (Aki nem ért egyet vele, az nem igényel jelölt karót, de akkor a horgászat befejeztével fel kell szednie a letűzőket nemcsak a nyílt vízen, a nádfalon is.)

- Továbbra is megnyugtató módon lehet gyakorolni a nádi (nádfalon történő) horgászatot,
- Az alkalmi, és vendég horgászok helyzete is jelentősen javulna a rendezett viszonyok között. A vendéghorgászokat kisebb, nagyobb számban fogadó egyesületeink már jelezték, hogy jelölt karókkal létesítenének néhány „fordított jogállású” horgászhelyet, ahol a vendéghorgász élvezne elsőbbséget a helyi, egyesületi horgásszal szemben.

- Megvalósulása esetén erősítené az egyesületi összefogást. Erősítené azokat a horgászokat (nincsenek kevesen), akik szeretik és tisztelik a Balatont, akik óvják a környezetet, akik viták veszekedések nélkül szeretnek, akarnak horgászni. És erősítené a horgászok bizalmát „balatoni” hatóságok felé” mert a pecások többsége igényli a rendezett viszonyokat.

_________________________________________________________________________________

 

 

 

 

Sütiket használunk
Weboldalunkon sütiket használunk. Ezek egy része elengedhetetlen az oldal működéséhez, míg mások segítenek nekünk javítani ezen az oldalon és a felhasználói élményen (pl: nyomkövető sütik). Ön eldöntheti, hogy engedélyezi-e a cookie-kat vagy sem. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha elutasítja őket, előfordulhat, hogy nem tudja használni a webhely összes funkcióját.