A törpe

Macska-hal
A Törpe.
A Balatonban..
Egyre több és egyre nagyobbak…

{jcomments on}
1.
A levél. Amit a napokban kaptam. „Szia Ali bácsi! Tegnap délután lementem Kenesére horgászni. A horgászat eredménye 15 törpe,  4 keszeg. Küldök néhány képet, írj róla pár sort. Üdv: Laci”

2. Múlt heti tapasztalat. Ritka dolog, de pecázok a nádszélen. Nem messze az egyesületi elnököm valakinek telefonál: „Most fogtam két törpeharcsát. Ilyent  még itt Alsóőrsön sohase fogtunk!” Átkiabálok: Mekkorák? Jön a válsz: "Jó 15 centisek."

3. E heti tapasztalat. Itt a nagyobbik unokám, kora reggel megnéztük ugrik-e balin. Persze nem ugrik, meg délnyugati a szél, tehát nálunk jócskán hullámzik. Jön a meleg, irány haza. A „feszített tükrű” csónak kikötőnkben két spori pecázik. Mit fogtatok? „ Pár vörös szárnyút, de sok a törpe” - így az egyik. „Ezt!” - mutatja a másik, amikor kicsévéli az aktuális tüskés szörnyet. Az unokámnak legalább élőben is megtudom mutatni. Neki tetszik.

4. A lexikon. Lássuk akkor, hogy kiről – miről van szó. Az Észak- Amerikából nagy reményekkel (Mint mindig az ilyen esetekben!) Európába telepített (És persze mindenféle reményeket alulmúló!) faj az 1900-as évek elején érkezett Magyarországra, ahol oly jól érezte magát, hogy hamarosan új alfajjá fejlődött melynek becses neve Ictalurus nebulosus pannonicus. Node egyszerűbb mindezt és még sok – sok mást is elolvasni e témában a Wikipédián.

5. A szakirodalom. Én még nem olvastam sikeres történetet fajok ide- oda telepítgetéséről. Mindegy, hogy felelőtlenségből, tudatlanságból, jó biznisz reményében vagy akár jó szándékból történt az élő egyedek átlakoltatása, a végeredmény bizony mindég siralmas. De itt is forduljunk inkább a szakemberhez. Én amit ajánlok, az Vass Endre: Tájidegen halfajok Magyarországon I. című tanulmánya, amely ráadásul könnyen el is érhető a „haldorádón.”

6. Agypörgetés. Ismerem, mert többen is mondták már nekem a kvázi "hivatalos" véleményt. 'Nyugi, nem fog elszaporodni a Balatonban, mert egyszerűen itt nincs meg a megfelelő élettere.'  Jó, jó. De ezt tudja-é maga az Ictalurus nebulosus pannonicus? És ha tudja is, nem fordítja meg a dolgot? Azaz ha esetleg nem várja meg míg a balatoni életfeltételek neki is kedvezőek lesznek, hanem maga alkalmazkodik ehhez a számára ma még (esetleg) kedvezőtlen élettérhez? [Ilyenkor szoktam volt  a történethez hozzáfűzni a nagyváros és a feketerigó románcát..]

7. A tények. Véletlenül se állítom, hogy szakember vagyok e téren. Csak olyan pecás(féle.) Viszont saját tapasztalatból tudom, hogy egyre több a törpeharcsa a Balatonban. És egyre nagyobbak. Eleinte csak Füzfő környékén akadt egy-egy példány, ma már ez a terület egyszerűen törpéktől fertőzött! Aztán elindultak nyugatnak. Arra is, azaz a déli oldalon, és erre is, itt az északi parton. Minderről egyre többet hallani. Itt is, ott is. Már nemcsak Steveolson  blogját kell figyelni törpe hírekért…

8. A kérdés. Nem kellene valamit közössen csinálni ebben az ügyben? Minimum annyit, hogy összegyűjtsük tapasztalatainkat balatoni törpe kérdésben? Olyan ez, mint Füstös Gabi fogási naplóbeli naptára. Minél több az adat, annál jobban lehet vele dolgozni. Aztán ha az adatok száma, - no és persze azok pontossága - eléri az optimális szintet, akkor már ténylegesen komoly tervezési segédletté válik.

9. A javaslat. Adatgyűjtésre felajánljuk az itteni hozzászólási fórumot.  [Lagalább is addig, amíg valakik ezt szakszerűen el nem végzik..] Lehet persze véleményt is mondani, de  maga a tények (itt és itt, ennyi és ekkora törpét fogtam, stb.) azok amelyek egy idő múltán akár „törpe térképet" is rajzolhatnak a Balatonról.

P.s.: V.Laci képeiből négyet megmutatok

törpe1

törpe2

 

 

 

 

 

 

törpe3

törpe4

 

 

 

 

 

 

 

[Kizárólag a teljes névvel beküldött hozzászólásoknak biztosítunk megjelenést, a nick itt nem használatos.]

Comments powered by CComment

Mai névnap: Farkas


id┼Сj├бr├бs masolat

Instagram

Média

 MAHOR

Sikeres

 

 

Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k elemzésekhez, testreszabott tartalmakhoz és hirdetésekhez történő felhasználásához.